Századok – 1979
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: A rendi reformmozgalom Erdélyben 1790–1811 749/V
782 TRÓCSÁNYl ZSOLT állandó. Megjelenik benne a mérnökképzés kezdeti formája. Az erdélyi realitásokhoz mért, de az adott helyzeten jócskán túlmutató koncepciót kap az orvos-, sebész- és gyógyszerészképzés, felmerül a művészeti akadémia terve. Módszertani elképzeléseinek már bizonyos fejlődéslélektani megalapozása van. Egészében véve: a tervezet jól állja a versenyt a felvilágosult abszolutizmus által produkált elődeivel. Megtartja azok pozitívumait, némileg még tovább is tud lépni rajtuk. A tanügyi bizottság két mellékfeladata közül az egyik az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság ügye volt. A bizottság pártolja a társaság tervezetét. Csak néhány megjegyzést fűz hozzá. A tervezettel egyetértésben maga is kerülendőnek tartja az erőszakot a magyar nyelv terjesztésében. Kolozsvárra tenné annak székhelyét, ott lehetvén számítani nagyobb számban a társaság munkájában közreműködőkre. Helyesnek tartana szász személyek bevonását is a társaságba. A másik mellékmunkálat, a cenzúraügyi, valójában Bánffy György műve. Amikor ti. a gubernator tudomást szerzett róla, hogy a bizottságban még a cenzúra szüksége is vita tárgya, tőle teljesen szokatlan nyerseséggel foglalt állást a cenzúra szüksége mellett, nemcsak a francia, hanem a svéd és a dán tapasztalatokra is hivatkozva. Állásfoglalása 1795 januárjában, a magyarországi jakobinusok letartóztatása után s az erdélyi országgyűlés izgalmai közt kelt. Cenzúrakoncepciója azonban még ebben a helyzetben is sokat meg tud őrizni a jozefmizmus elveiből. Tilos — javasolja — a jó erkölcsöt, a vallást, a fejedelem személyét, az államot, az alkotmányt vagy a társadalom rendjét támadó, viszály keltésére, a jó rend felforgatására alkalmas, valakit becsületében sértő művek kiadása, minden másé azonban szabad. Bánffy csak annyit lép vissza az 1780-as évekhez képest, amennyi elkerülhetetlen. Abban is, hogy szerinte külföldről saját használatára bárki bármilyen műből behozhat 1—2 példányt, csak a kereskedelmi forgalomba kerülők cenzúrázandók. A műveltebb és „notabilior ” réteg tehát megtarthatja teljes szellemi szabadságát. Bánffy azután a bizottságban való személyes elnökletével gondoskodott róla, hogy a cenzúraügyi munkálat az ő direktívái szerint készüljön. A tanügyi munkálat további pályafutása kedvezőtlenebb volt a román népművelésügyinél. A Kancellária, arra is hivatkozva, hogy az iskolaügy szabályozása és legfelsőbb irányítása inkább a végrehajtó, mint a törvényhozó hatalom körébe tartozik, s a nevelésnek az egész Birodalomban egységesnek kell lennie, az örökös tartományokbeli iskolarendszer bevezetését javasolja Erdélyben azzal: a tanügyi munkálat is felhasználandó ebben. A hét bizottság munkálata együttesen reális, bár elég tarka képet ad az erdélyi politikai vezetőréteg (kormányhatósági főtisztek és tisztséget nem viselő rendi politikusok) nézeteiről, felkészültségéről. Reménytelen egy helyben topogás az urbér kérdésében, sokban messzelátó tervek a gazdaságpolitikában, amelyeket azonban Erdély-centrikusságuk kárhoztat eleve kivitelezhetétlenségre. Jozefinista örökség vagy semmitmondás a közigazgatás kérdéseiben, főleg az utóbbi az adóügyben és a kincstári ügyekben. Egy nagy jogász keze nyoma a törvénykezési munkálatokon, amelyek az 1790-es évek európai és birodalmi viharai közt óhatatlanul tükrözik a modernség fenntartása, sőt továbbfejlesztése igényét és a visszalépések kényszerét. Felvilágosodás-hitű nevelési koncepció, ugyanakkor a kérdés politikumának nem érzékelése a román nemzetiségi kérdésben; ismét csak kitűnő szellemek munkájának nyoma az oktatásügy kérdésében, némi továbblépés is a fel-
