Századok – 1979
Történeti irodalom - Tilkovszky Loránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoport-politika és Magyarország 1938–1945 (Ism.: Tokody Gyula) 728/IV
728 TÖRTÉNETI IRODALOM ha Wittman Tibor ma élne, Chile tárgyalását nyilván nem zárhatná le azzal, hogy az elnök választ ásón Allende és Frei a haladás két alternatíváját képviselték, a forradalmat és a modernizált reformizmust. Vagy Argentínában is sok minden történt Perón 1955-ös bukása óta, még magával Perónnal is. Mindezt természetesen nem kritikának szántuk, hanem éppenséggel annak alátámasztására, hogy indokolt volt a munka változatlan kiadása. így a kubai forradalom felé vezető' úttal zárul le a könyv, s ez sokkal érdemlegesebb befejezés, mint hogyha valaki még kiegészítette volna az utolsó tíz év eseményeivel. Wittman Tibor elsősorban az egykori spanyol gyarmatok történetét vizsgálta egyéni kutatásai során. De nemcsak ennek, sőt elsősorban nem is ennek tulajdonítható, hogy Brazília, illetve a portugál gyarmatosítás mindig kissé függelékszerűen illeszkedik be az egész tárgyalásba. Még kevésbé nyelvi nehézségek okozták ezt (Wittman Tibor számára szerencsésen nem voltak ilyen nyelvi nehézségek). Sokkal inkább arról van szó, hogy a portugálok Brazíliában nem az ázsiai és afrikai területeken megvalósított gyarmati típust honosították meg itt, meglévő államok hiányában, hanem a spanyol típushoz hasonultak, amely ezen a kontinensen épült ki, s így a fejlődés alapjaiban a spanyolhoz hasonlított, ezért kellett csak helyenkint a különbségekre rámutatni. A 19. század első évtizedeinek szabadságharcát, amelyet a szerző nagy együttérzéssel és világos áttekinthetőséggel mutat be (nem könnyű feladat ez!), a gyarmati világ első hatalmas erejű és sikeres megmozdulásának nevezi. De vajon akkor minek nevezzük az Egyesült Államok függetlenségi harcát, amely pedig természetes példaképül is szolgált a Bolivárok és San Martinok számára? Más kérdés, hogy az USA fejlődése elég hamar más jellegű lett, mint Latin-Amerikáé, de ha arra gondolunk, hogy mindkét nagy területen végül is az egykori gyarmatosítók földbirtokos és burzsoá leszármazottai kezébe került a hatalom, akkor már sokkal közelebbinek láthatjuk a két jelenségsort, s a jóval nagyobb korabeli visszhangot kiváltó amerikai megmozdulást kellene méltányosan az első nagy gyarmati szabadságharcnak nevezni. De talán méltatlan is ilyen aprólékos dolgokat emlegetni ezzel a kiváló munkával kapcsolatban. Änderte előszavából tudjuk, hogy Wittman Tibor mintha a spanyol világbirodalom kialakulásának korszakáról is tervezett volna valamiféle nagyobb munkát. S mindenesetre 1972 óta már számos újabb tanulmánnyal gazdagította volna a hazai egyetemes történeti kutatásokat. Sajnos, az életmű 1972-ben lezárult. De így is hallatlanul gazdag, sokágú, eredményes. Ez a kötet pedig ennek az életműnek kétségtelenül egyik kiemelkedő alkotása. Még nagyon sokáig alapvető kézikönyv marad. Niederhauser Emil TILKO VSZKY LÓRÁNT: EZ VOLT A VOLKSBUND. A NÉMET NÉPCSOPORTPOLITIKA ÉS MAGYARORSZÁG 1938-1945. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978. 420 1. Arra a kérdésre, mi volt tulajdonképpen a Volksbund, a választ - méghozzá részletes, tudományosan kimunkált, eredeti forrásokra támaszkodó és marxista szellemű választ — nemcsak a történelem iránt érdeklődők szélesebb tábora, de a történész kutatók is valójában Tilkovszky Lóránt eddigi írásaiból, különösen jelenlegi könyvéből kapják. Először is a Volksbund megalakulásának előzményeit, feltételeit, céljait és funkcióját kellett tisztázni. Ennek érdekében a szerző röviden áttekinti a magyarországi németség mozgalmainak történetét a két világháború közötti - 1938-ig terjedő - időszakban, miközben vizsgálataiba bevonja a magyar kormányok nemzetiségpolitikáját éppúgy, mint a kérdéssel kapcsolatos német álláspont alakulását. Az 1933-as év, a fasizmus németországi hatalomra jutása az utóbbi vonatkozásban is rövid időn belül érezhető változást hozott. A más országok állampolgáraiként élő német nemzetiségű kisebbségeket ettől kezdve „a fajilag egységes német nép idegen uralom alatt élő szerves részének” (14. o.) tekintették a birodalomban, amelynek érdekeiért Hitler kormányának joga és kötelessége síkra szállni. A németországi változások tovább alktivizálták a magyarországi németség mozgalmában a fasiszta erőket, amelynek egyik jeleként a magyar állammal szemben lojális Német Népművelődési Egyesületből Franz Basch vezetésével kivált a Népi-német Bajtársak nevű szervezet, a Volksbund közvetlen elődje és előkészítője. A Volksbund végleges megalakulására 1938. november 26-án került
