Századok – 1979
Tanulmányok - Lackó Miklós: A 100%. Ideológia; kultúra; irodalom. – Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében 43/I
A 100%. IDEOLÓGIA, KULTÚRA, IRODALOM 65 ezt az elvét nem tudta érvényesíteni eléggé következetesen.7^ A realitások elismerése irányába hajtották viszont Lenin 1919 utáni - részben személy szerint is őt érintő - kritikái, s a megoldatlanul maradt vagy rosszul megoldott demokratikus feladatok tanulságai. Lukács korabeli forradalom-felfogásának másik fontos tényezője, az előbbiekkel szoros összefüggésben, Lenin hatása volt. Azt mondhatjuk, hogy a 20-as évek közepetájt Lenin közvetítésével folytatta Marx tanulmányozását, s ez az ő praxis-filozófiai alapmagatartását ismerve, természetes is. Különösen a permanens forradalomnak a Két taktikádban lefektetett és 1917-ben újra fölmerült elmélete volt reá nagy hatással. Ezt az elméletet sajátosan értelmezte. Egyfelől megerősítette véleményét a nem „tiszta” proletárforradalomról, s arról, hogy polgári és proletárforradalom között nincs éles választó vonal, az egyik átmegy a másikba. Másfelől Lukács a permanens forradalom elméletét nemcsak az elmaradottabb országokra, hanem egész Európára vonatkoztatta — ezt bizonyítja a Blumtézisek 1928 végén megfogalmazott anyaga. Eszerint minden nagy forradalom, ha más módon is, mint régen, a jelenben is népforradalom kell hogy legyen, ez teszi lehetővé, hogy egybegyűljenek a különböző forradalmi elégedetlenségek robbantó energiái; csak így — az osztályfrontok menet közbeni elválásával és tisztázódásával — őrződik meg a szükséges dinamikus erő a forradalom proletár betetőzésére.72 7I,A Qemenceau-jegyzék, a háború vagy béke kérdésének felvetődése pedig új, szélesebb platformot adott a diktatúra alatti ellenforradalom vezető teoretikusának, Kunfi Zsigmondnak: harcot az úgynevezett forradalmi messianizmus ellen, harcot azellen, hogy a magyar munkásság áldozatokat hozzon a diktatúra fenntartása, a nemzetközi forradalom továbbvitele érdekében”. Uo. 157. 72Ld. erről Lackó Miklós: A Blum-tézisek. Válságok-választások. 171-193. 73Németh Lajos (Lukács György): Plechanov. 100%. II. évf. 356. Mindez arra késztette Lukácsot, hogy behatóan tanulmányozza át a nagy forradalmak, elsősorban a francia polgári forradalom történetét. A Történelem és osztálytudat „realista meghaladása” - a forradalmi évek elmúltával — egyébként is a történelemhez való növekvő vonzódással járt együtt. S a történelmi érdeklődés elsősorban a marxizmus előtörténete és a régi nagy forradalmak felé irányult. A francia forradalomból levont tanulságok képezték Lukács forradalomfelfogásának harmadik elemét, s egyúttal azt az összetevőjét is, amely egész forradalomkoncepcióját összekötötte a modern kultúrfejlődésről, az irodalom és a művészetek fejlődéséről kialakított nézeteivel. A nagy polgári forradalmak, mindenekelőtt a nagy francia forradalom eszerint az emberiség történetének legnagyobb és a legtöbb értéket teremtő eseményei. A marxizmus gyökerei is ide nyúlnak vissza. A 700%-ban írta Lukács: „Annak kimutatása, hogy Marx és Engels mit köszönhetnek elődeiknek, adja csak meg igazi hátterét nagyságuknak . . . Csak így látjuk, hogy ezeknek a tudományos törekvéseknek alapja az a hatalmas történelmi folyamat, mely az újkori nagy forradalmi mozgalmakat, az ipari termelés forradalmát és ennek következményeként a nagy polgári politikai forradalmakat létrehozta.”73 Az emberiség múltbeli nagy szellemi-kulturális értékei mindig a nagy polgári forradalmakhoz, illetve a nagy és hosszan tartó antifeudális küzdelmekhez kapcsolódtak. így volt ez Magyarországon még a századelő — osztályszempontból „polgári” - kulturális erjedése idején is; a századelő magyar irodalmának és kulturális megújulásának ifjúkori élményei ily módon is, ilyen közvetíté5 Századok 1979/1
