Századok – 1979
Közlemények - Kabdebó Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról 659/IV
KABDEBÓ TAMÁS 676 (nov. 9-én reggel) Lancashire parlamenti képviselőjének házában, meghívott notabilitások előtt hangzott el. A Jones fülét legjobban sértő mondatok itt hagyták el Kossuth ajkát: „A kommunizmust meg tudom érteni, de nem a szocializmust ... A szocializmus, ahogy én értelmezem, összeegyeztethetetlen a társadalmi renddel és a tulajdon biztonságával. (Hangos helyeslés)”88 A szocializmust és a kommunizmust 1851-ben többféleképpen értelmezték, s ezért érdemes megemlíteni, hogy Robert Owen - ki később pénzsegélyekkel támogatta Jonest,89 bár forradalmi felfogásával nem értett egyet — meg akarja győzni Kossuthot. Azt ajánlotta neki, hogy tanulmányozza és fogadja el a szocializmus oweni, azaz „racionális-szocialista” változatát, „ön nem érti a szocializmust és a kommunizmust, mert nem tanulmányozta az igazi, avagy racionális szocializmust”90 — írta Kossuthoz intézett 1851. november 10-én kelt nyűt levelében Owen. Az igazolás utolsó pontja már Kossuth amerikai beszédeire utal, melyeket Jones hellyel-közzel nyomon követett. Kossuth-ellenességének még egy kiemelkedő és érdekes nyomra vezető jelét adja az elkövetkezendő hónapokban. A Notes to the People hetilap utódjának, a People's Paper-nek 1852. augusztus 6-iki számában Kossuthnak az amerikai német emigránsokhoz intézett titkos körözvényét publikálja Jones, elítélő kommentárral. A titkos körözvényre, melyet Kossuth 1852. június 28-án New Yorkban fogalmazott, Kluss, Marx amerikai barátja tett szert, az Egyesült Államokban. Kossuth, a közelgő elnökválasztásra való tekintettel a német emigránsokhoz fordul, hogy a választási programba vegyék fel az európai forradalmi változások amerikai beavatkozással történő előmozdítását is. Kluss a titkos körözvényt a New York Herald -Ъ^п leközöltette, hogy Kossuth javaslatának és hozzáállásának irreális jellegét fölfedje, s egyúttal Kossuth amerikai helyzetét megnehezítse. Kossuth, tudvalevőleg, a nyilvánosság előtt, az amerikai politikába való be nem avatkozás elvét hirdette. Kluss a körözvényt július 22-én Marxnak elküldte, aki ezt - amint erről Engelst értesíti — Jonesnak továbbította.91 Marx becsülte Ernest Jonest, s a művelt angol politikusok között egyetlen kizárólagos hívének tartotta.92 Osztotta és Engelsszel levélben megbeszélte Jones felháborodását azon, hogy Kossuth a chartisták közeledését visszautasította, s mindketten rövidlátónak ítélték Kossuth közeledését az angol uralkodó osztály liberális köreihez.9 3 Engels kritikus szemmel nézte Kossuth Anglia felé vezető és angliai útjának állomásain elhangzott beszédeket: „Kossuth úr, akárcsak Pál apostol, minden mindenki számára. Marseille-ben azt kiáltja: ’Vive la République’, Southamptonban: ’God save the Queen’ Micsoda hiperalkotmányos mérséklettel pózol a fickó most! Ám Pettie úrnak és Hamey klikkjének jól megadta azzal, hogy a bankettjükön nem akart részt venni. Még maga Mazzini úr is 8 8Uo. 94. — ,J can understand communism, but not socialism . . . socialism, as I understand it, is inconsistent with social order and the security of property. (Loud cheers)” 8 9 Jones-Owen, 1858. márc. 31. - Jones ismételten pénzsegélyt kér — (Owen Collection, Manchester Cooperative Union Library). 90A Manchester Cooperative Library, Owen Collection)ában található nyomtatott nyílt levél teljes szövegét lásd a Függelékben. Ezt a levelet írója nyomtatott íven terjesztette. 9 1 Marx-Engels 1852. aug. 6. - Marx Engels Werke, Berlin, Dietz Verlag (1962 —) 28. köt. 101. '9 2 Cole, i. m. 337. Vö. Saville, i. m. 247. Az utóbbi Engelsnek Marxhoz írott levelét idézi 1869. jan. 29-ről. )Ld. Marx-Engels Werke, 32. kötet, 251.) 9 3 Marx-Engels 1851. dec. 2. - Marx-Engels Werke, 27. köt. 589-590.
