Századok – 1979
Közlemények - Kabdebó Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról 659/IV
KOSSUTH ÉS MAGYARORSZÁG 675 17. Kossuth kijelenti, hogy az országot nem lehet megmenteni, és megparancsolja Görgeynek, hogy mentse meg. Forrás: Klapka (i. m. II. 24, 27-30. old.) eredeti szövegéből főleg a Kossuthot terhelő részleteket emeli ki Jones, s vádja itt még élesebb előző megfogalmazásánál.82 Mind Jones, mind Klapka közli Kossuth utolsó hazai kiáltványát, csakhogy Klapka Kossuthnak Bemhez írt levelét is közli, melyből kiderül: Kossuthtól Görgey elkövetelte a teljes felelősségű — Görgey értelmezésében egyszemélyes vezetést. Erre utal Kossuth, mikor Görgeyt - nem utasítja! - felelőssé teszi. Máskülönben Kossuth szavai olyan patetikusak lennének, mint amilyennek Jones beállítja őket. A kép árnyékolásához hozzátartozik hogy Kossuth augusztus 14-én Bemhez írt levelében hangsúlyozza, hogy a főhatalmat nem veheti ismét kézbe. 18- 19. Kossuth Törökországba menekül — s ott megbélyegzi a demokráciát. Forrás: New York Herald, 1851. október 17-én közli Kossuth 1850. március 27-én Brousszából írt levelét, melyben, többek között ez szerepel: „Hazámfiáit nem befolyásolták a kommunisták és a szocialisták teóriái. . .”83 Kossuth bizonyosan nem tesz egyenlőségjelet a „demokrácia” és a „szocialista, kommunista” eszmék között. Ez az egyenlőségjel, mint a Notes to the People profiljából láttuk, Jones számára természetes. 20, 22. Kossuth a demokrácia hívének vallja magát Marseille-ben és Louis Blanc előtt Londonban.84 Források: Manchester Guardian, 1851. okt. 8-án kivonatot közöl Kossuth okt. 1-i beszédéből: „Hallottam, amint nevem együtthangzott a Marseillaise-szel, a ’Vive la République’ kiáltással, mely az egyetlen jogos követelés Franciaországban ...” A Times 1851. okt. 9-én ezt írja: „Kossuthot a magyar alkotmányosság szószólójának és az alkotmányos monarchia hívének tartani éppolyan képtelenség . . . mint hasonló érdemeket tulajdonítani Mazzininak és Louis Blanc-nak. ” 5 A Times 1851. nov. 1-i cikke pedig Kossuth, Louis Blanc és a többi francia szocialista közös platformjára hivatkozik. 8 21, 23. Kossuth megbélyegzi a demokráciát Southamptonban, Winchesterben, Birminghamben és Manchesterben. Források: Manchester Guardian 1851. okt. 29: South ampton! beszéd; nov. 15: manchesteri; nov. 19: birminghami beszéd; Times, 1851. okt. 29: Southampton!; november 13: birminghami beszéd. 8 2 Lásd: uo. 715. 8 3 Authentic Life, 133-144. 8 4 Lásd: Notes, 604. 8 ^Jánossy (i. m. I. 90.) megjegyzi, hogy a marseille-i kiáltvány volt az első zavaró incidens, mely a Kossuth fogadtatást előkészíteni segítő lapokat két pártra osztotta. 86 Authentic Life, 39-52. 87Uo. 113. Az angliai körút tónusa — a londoni beszédek kivételével — a törökországi levél hangját variálja, a közönség várható érzékenységét figyelembe véve. A winchesteri beszéd (1851. október 25-én) annyiban — implicite — idegenkedik a demokráciától, hogy Magyarország alkotmányos királyság voltát hangsúlyozza.8 6 A birminghami (nov. 12-én) beszéd hangsúlya a Szent Szövetség elítélésén van; a forradalomról a hallgatóság mint szerencsétlenségről értesül, „melyre azonban, az elnyomott népeknek joga van”.87 Manchesterben Kossuth két beszédet tartott, a Free Trade Hall-ban, (nov. 11-én) a „Szabadság! szabadság-ot!” kiáltozó tömeg előtt a szabadkereskedelem és a külpolitikai be nem avatkozás politikáját hirdette. Támadta az önkényuralkodókat, és elmondta, hogy a szabadság ügyéért megy, és nem röstell „kilincselni” Amerikában. A második beszéd
