Századok – 1979
Közlemények - Kabdebó Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról 659/IV
668 KABDEBÓ TAMÁS érdemlik meg a győzelmet.” Azaz ötvenmillió forint s kétszázezer ember részben Jellasich ellen, részben „a birodalom olaszországi helyzetének megsegítésére” szavaztatott meg.4 5 (Jól ismerjük a magyar demokratikus baloldal állásfoglalását, különösen Petőfi kirohanását, még a katonaállítási javaslat vitája kapcsán a Kossuthtal szavazó Vörösmarty ellen is ahhoz, hogy a hasonló érzékenység párhuzamát azonnal érzékeljük.) 4 5Uo. 534. Id. Bogue, David. Kossuth, His Companions . . . London, 1850. 23. 4 6 Notes, 537. Vo. Authentic Life of His Excellency, Louis Kossuth . . . London, Bradbury and Evans, 1851. 49. (Beszámoló a winchesteri bankettről. A könyv Kossuth angliai körútját a Times, a Daily News, és az Illustrated London News riportanyagának összeállításával mutatja be.) 4’Notes, 539. 48Uo. 556. 49Uo. 573.Klapka, i. m. I. 39-40. slUo. 183-184. X. Az el nem ért forradalom Bécsben zajlott le, s a magyarok, ha meg nem torpannak, elérik. De Kossuth és az országgyűlés az „osztrák nemzetgyűlés meghívására várt — mintha a legbiztosabb legalitás nem az lenne, ami a demokráciának a legjobb: fegyverétől megfosztani a gyilkos ellenséget? A forradalmak törvénye az önfenntartás .. . Kossuth maga mondta "markomban tartottam a Habsburgokat" — de kinyitotta az öklét, s hagyta, hogy elszabaduljanak.”46 XL Az invázió összefoglalása, Kossuth védelmi intézkedéseinek vázlata s a tavaszi hadjárat sikeres megindításának főbb állomásai remek, rövid áttekintést adnak a katonai eseményekről. Görgey komáromi bevonulását követően „a visszavonuló osztrákok után hajította az ország függetlenségének kikiáltását s a Habsburgok trónfosztását, a felszabadult Magyarország” 47 XII. Görgey, Kossuth mellett, a szabadságharc fő protagonistája. Jones szerint történelemalakító mindkettő, a kormányzó a toll és az ész, a hadvezér a kard és az erő embere. XIII. Két út állt, április végén, a magyarok előtt nyitva: „gyors menetelés Bécs ellen .. . vagy a császári seregek lábnyomának eltüntetése Buda elfoglalásával.” S bár a szerző szerint, a háború logikája Bécs bevételét kívánta volna, Görgey Kossuth-ellenessége és diktároságra törekvése Buda ellen fordította a fősereget. XIV. Férfiak és intézmények rövid krónikája Görgey önfejűségének, a hadügy és a tábornokok ellentétének, s annak a folyamatnak, melynek során az országgyűlés fokozatosan veszt jelentőségéből. A szerző egyik következtetése általános kritikai megfigyelés: „kritikus időkben, a gyors cselekedet óráiban, mindennemű testületek gyűlésezése, a mozgalom rombadőlését vonja maga után.”48 A másik taktikai meglátás: „háborúba torkolló forradalomban az tervezzen, aki a fegyvert forgatja.”49 XV. Buda ostroma. A híres Görgey—Hentzi-féle levélváltás, Klapka könyvéből átvéve, e fejezet középpontjában áll.50 Az ostrom grafikus, pontról pontra való leírása, a harcászati részletek iránti fogékonyságra utal. Bár Jones, lerövidítve, és átfogalmazva, az ostromleírásban Klapkát követi, az argumentumokkal itt nem megy el addig, mint a generális, aki, visszapillantva, Buda bevételét alkalmas pillanatnak tartotta volna, hogy Görgey — ha erre készült — átvegye a teljhatalmat s kiegyezzék az osztrákokkal.51 XVI. Hazaszeretet és intrika jellemzi az 1849. május—júniusi eseményeket. A május
