Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
648 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY templom és a vár között álló kaszárnya felé hajtotta tehát a déli szél az Egyház utcájában kitört tüzet. A domonkos rendházat, a „puszta klastromot” nem azonosíthatjuk az 1667-es térképen mással, mint azzal a kis négyszöggel a piactér délnyugati sarkában, amely ugyanolyan vastagon van kihúzva, mint a plébániatemplom. A vilhelmita, majd ágostonos s végül domonkos rendház így az országút mellett, a heiligenkreuzi cisztercitáktól, Szombathelytől, Németújvártól és Vasvártól egyaránt egynapi járóföldre épült. Lehet, hogy alapítása megelőzi a városét, és annak előzményét jelenti, erre vonatkozóan azonban semmiféle adatunk sincs. 1255-ben IV. Béla Dés comesnak három ekealja földet adományoz „ad utilitatem et conservationem turris sue, quam iuxta fluvium Curmend in ipsa villa Curmend construxit.”30 Körmenden nincs más folyó, mint a várostól délre folyó Rába. A Rába azonban az Alpokból a síkságra érve, számos mellékágra szakadt. Ilyen, a 17. századra már kiszáradt Rába-ág lehetett az a 17. századi határleírásokban sűrűn emlegetett „ó árok” is, amelyet a pajtaszeren (1646), Ш. a szecsődi út felett, a kis haraszton túl (1697), a várostól tehát mindkét esetben északra sikerült lokalizálni.31 A fluvium Curmend is egy ilyen folyóág lehetett. 30 „a tornya hasznára és megtartására, amit a Curmend folyó mellett, magában Curmend faluban épített”. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpétery Imre és Borsa Iván. I —II. Bp. 1923-1961. 1041. 31 1609: OL B. cs. P1313 Maj. 1. Lad. No. 20. p. 96/a, 1646: Uo. No. 32. p. 23/a,40. 1697:OL Filmtár 52. doboz p. 415-417. 32 „mert ami ezen túl van, azt a várnak akarjuk, hogy nyugalomban és békességben megmaradjon”. UB I. 298. sz. éslványi: Képek ... 8. 33Árpád-kori új okmánytár. Közzéteszi: Wenzel Gusztáv, I —XII. Pest, 1860 - Bp. 1874. XII. 417. sz. (Továbbiakban: ÁUO). 3^Fügedi Erik: Középkori várak - középkori társadalom. In: Gerő László (Szerk.): Várépítészetünk Bp. 1975. 64. A „castrum sive turris” előfordulásra Koppány Tibor volt szíves felhívni a figyelmemet. Iványi szerint a 13. században Körmenden már állt a vár is, hiszen IV. Béla kiváltságlevele 1244-ben engedélyezi a körmendi hospeseknek a Rábán túli kaszálók használatát, azzal a megszorítással azonban, hogy a Csörnöc patakon túl ne menjenek, „quia quicquid ultra est castro volumus quiete et pacifice remanere”.32 Az így meghatározott terület félúton fekszik a szövegben feljebb említett Castrum Feneum és Körmend között. Azt, hogy Körmenden ekkor még nem állt a vár, éppen az bizonyítja, hogy a király nem tartotta szükségesnek megjelölni, melyik várról van szó. Még egyszer szerepel a körmendi castrum a 13. században. III. András Hertuegh fiai számára 1291-ben kiállított adománylevelében, érdemeik felsorolásakor kiemeli, hogy fivérük, Merch a német (teutonicus) Trusalch comesszel „qui tunc castrum Kurmend conseruabat”, harcolva esett el.33 Körmenden se toronnyal, se várral nem találkozunk többé egészen 1489-ig. Ez a castrum azonos Dés comes fentebb említett tornyával. A 13. században ugyanis a castrum és a turris kifejezéseket a források egyaránt használják a várak megjelölésére, a „castrum sive turris” elnevezés is előfordul.34 A vár később a Kőszegiek kezébe került, Henrik fia János „comitibus de Kurmend, ceterisque officialibus nostris”
