Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
KÖRMEND ALAPRAJZA A 17. SZÁZADBAN 649 ad utasítást.35 Majd, mint láttuk, a nyugati részeket megszálló osztrákok, név szerint Trusalch comes foglalja el.36 35 Hazai Okmánytár. Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Ipolyi Arnold és Véghely Dezső. I —VIII. Győr 1865 - Bp. 1 89. VIII. 121. sz. Vö.:Kristó Gyula: A Kőszegiek kiskirálysága. Vasi Szemle 29 (1975): 2. 252. 36ÁUO XII. 417. sz. UB II. 325. sz. 37 „másoknak, akár nemeseknek, akár bármilyen állapotú embereknek a várai a magyar királyságban, amelyeket a herceg tart hatalmában, alapjukig romboltassanak le”. UB II. 366. sz. 3*Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13 — 14. századi Magyarországón Bp. 1977. 156. 199. - A körmendi vár környéke, miként Körmend egész belterülete, régészetileg feltáratlan. 39Gerő László: Magyarországi várépítészet Bp. 1955. 422-432. 1291 és 1496 között sem Csánki Dezső (Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. Bp. 1894. 714.), sem a város történetének eddig egyetlen feldolgozója, Iványi Béla nem talált adatot a körmendi várra. Iványi: Képek . . . 7-17. 40 A kastély alaprajzát 1.: OMF Tervtár No. 3033. és Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp. 1939. 39. A jellegzetes négy tornyos alaprajz a barokk átépítés után is megmaradt. 41 Vö: Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok, In: Tanulmányok Budapest múltjából XIV. Bp. 1961. 30. Az Albert osztrák herceg és III. András megbízottai által 1291. augusztus 26-án megkötött hamburgi béke kimondja, hogy a külön felsorolt és a magyar királynak visszaadandó várak kivételével ,,aliorum vero sive nobilium sive cuiuscumque condicionis hominum castra in regno Vngarie, que dux in sua detinet potestate, funditus destruantur”.37 A hamburgi béke olyan várakról rendelkezik, amelyek Albert kezén voltak, akinek érdeke volt, hogy a kiürítendő terület erősségei ne kerüljenek a király kezébe. Magától III. Andrástól tudjuk, hogy a körmendi tornyot/várat az osztrákok elfoglalták, s mert 1291 után nem említik, valószínű, hogy lerombolták. A hamburgi béke értelmében bontották le ekkor a kőszegi ún. Felsővárat és talán Szentvidet is.3 8 A 15. század végén feltűnő várkastély (castellum) a reneszánsz szabályos négysaroktomyos típusát képviseli.3 9 A négy toronyból azonban csak három egyforma, a negyedik lényegesen nagyobb. Az északnyugati, északkeleti és délkeleti tornyok átmérője rendre 9,25; 9,00 és 8,75 méter. A délnyugati, vagyis a város felé néző, tehát a legvédettebb torony átmérője azonban 11,5 méter.40 Ebből arra következtetek, hogy ez a torony Dés comes tornya felhasználásával készült. (Nem tudjuk, mennyire vették komolyan & funditus kifejezést, mi maradt meg a feltehetően használhatatlanná tett várból.) A piactér északnyugati sarkában épült torony így „magában Körmenden” és egyben a várostól északra folyó Rába-ág — „fluvium Curmend ” — mellett állt. A király parancsára épült torony ezen a helyen mind az észak—déli, mind a kelet—nyugati utat ellenőrizhette, a piactérrel együtt. A kiváltságlevél nem szól a vásárt art ásr ól, így az ilyen fontos csomópontnál, ahol okleveles adatokkal is igazolható, hogy külföldi kereskedők is megfordultak, a joggal feltételezhető vásárok jövedelmét a király nyilván magának tartotta fent.4 1 A 13. század elején keletkezett település (az alapítás időpontjának meghatározásához az egyetlen meglehetősen bizonytalan fogódzót a templom patrociniuma adja), később jelentősen bővült, és elmagyarosodott. A 17. század legelső éveiben már az egyforma házhelyeknél két és félszer több portát magába foglaló belső várost kiterjedt suburbium veszi körül. A továbbiakban ennek, az ekkor már teljesen magyar városnak a helyrajzát rekonstruálom. *
