Századok – 1979
Közlemények - Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században 643/IV
KÖRMEND ALAPRAJZA A 17. SZÁZADBAN 647 nek ellentmond azonban az az általa idézett levél, amely szerint Péter deákot 1570-ben a „puszta klastrombán” látták vendégül.20 A körmendi apácákra 1614-ig van adat,21 apácazárdákban pedig nemigen szoktak férfi vendégeket elszállásolni. Iványi megoldási javaslatánál pedig, hogy a klastrom egy szárnya volt üres, sokkal szerényebb építményt tételezhetünk csak fel. Egy másik tanulmányában Iványi az 1573. évi regisztraturakönyv alapján felsorolja a magyar domonkos provincia egykori rendházait, köztük a „conventus Chermendiensis”-t.22 A puszta klastrom megjelölés így a kihalt férfikolostorra vonatkozhatott. Az apácazárdát Iványi Béla a 18. században épített adóhivatal helyére, a Szabadság tér délkeleti sarkára helyezi. Mint írja, a sóház lebontásakor sok emberi csontra akadtak.23 Damianus Fuxhoffer általa nem ismert műve a sóház építéséről közli, hogy „pro quo dum fundamenta foderentur, opiosa ossa humana effossa sunt ”.24 Tudjuk, hogy a környező horvát falvak, Nádalja, Haraszti, Berkifalu lakosai a 17. század első felében „az Apáczák Klastromához temetköztek és oda iártak isteni szolgálatra”.2 5 Nyilván azért, mert ők katolikusok voltak, a körmendi templom pedig ekkor református. A kolostor a karlsruhei térképen nem szerepel. Az 1605-ös ostromkor — valószínűleg, mivel a városfal mellett épült — leégett („in rauch aufgangen”); ekkor már csak két apáca élt itt.26 Valószínűnek tartom, hogy a romos épület helyére építették a német helyőrség városbeli kaszárnyáját 1650 után, amikor Körmend praesidium lett. Egy ilyen épület a karlsruhei katonai térkép rajzolóját feltétlenül kellett hogy érdekelje, mással pedig, mint a piactér délkeleti sarkában látható három téglalappal, ez nem azonosítható. A romos klastrom helye — esetleg beépíthető maradványaival — alkalmas lehetett egy ilyen építkezésre. Emellett szól az a levél is, amelyben Falusi György tiszttartó panaszkodik 1658-ban, hogy a Vár melletti földeket a marha lelegeli, mert a német kapu mindig nyitva áll, és az állatok ki-be járnak.27 Iványi ennek alapján a németek kedvéért megnyitott harmadik kaput „a Vár közelében, a város keleti részén” tételezte fel.28 A karlsruhei térképen két kis híd is igazolja feltevése helyességét. A német őrség háza, és feltételezett elődje, az apácazárda, ezek közelében kellett hogy legyen. Jól összeegyeztethető e feltételezéssel ifj. Falusi György leírása is az 1657. december 11 -i tűzvészről: Az Egyház utcájában (a templom mellett) hét ház égett le, „csaknem mind oda lett a németek házai is, mert onnét a felől a két végső ház is elégett, magok is igen meg iettek volt, mivel az alszél igen fújt. A Várnak is neki vitte a tüzet.”29 A 2 °Iványi: Dominikánus ... 15. 21 Általam ismert legutolsó említésük: OL Batthyány család levéltára (Továbbiakban: B.cs.) P 1314. Missiles, No. 24 8.1623-ban „novitia superstes ’ ’szerepel már .OLE 150 Kam. Arch.7. d. 45. f. 34. sz. 2 2Iványi Béla: A Szent Domonkos-rend római központi levéltára Levéltári Közlemények VII (1929) 1-2. 17. 1529-ből két adatunk is van a domonkos „prior Chermendiensis”-ről, többet az itteni barátokról nem tudunk. Iványi: Dominikánus ... 9. 2 3Iványi: Dominikánus ... 22. 2 4 „amikor számára az alapokat ásták, sok emberi csontot ástak ki” Damianus Fuxhoffer: Monasteriologia Regni Hungáriáé. Pestini 1858. 213. ^Iványi: Képek... 164. 1. Vö. Josef Breu: Die Kroatensiedlung im Burgenland und den anschliessenden Gebieten Wien. 1970. 59, 145. 26Iványi: Dominikánus . . . 16., OL В. Cs. P. 1313. Maj. Lad. 2. No. 11. Acta Monialium. 2 7Iványi: Képek ... 63. 28Uo.62. 2 9 Iványi: Képek ... 101.
