Századok – 1979
Folyóiratszemle - Raupach Hans: A gazdasági világválság strukturális és szervezeti kihatásai Kelet-Közép-Európában 580/III
582 FOLYÓI RATSZEMLE szereltsége és korszerű ismeretekkel rendelkező szakmunkásgárdája miatt a világgazdasági válság idején is fenntarthatta tömegtermelését és nagy exportját. Hasonló volt a helyzet a cseh fegyvergyártással. Annak idején a pilseni és brnói fegyvergyárak fedezték a Monarchia hadseregének fegyverszükségletét. Csehszlovákia a 30-as évekre a világ egyik legnagyobb fegyverszállítójává vált. A szerző az 5. táblázatban a felvett külföldi kölcsönök megoszlásáról tájékoztat (1932.). Magyarország a 6 érintett ország közül a felvett köcsönök nagyságát tekintve a 3. helyet foglalta el; a kölcsönök nagy részéből a jóvátétel) kötelezettségeknek tett eleget. A Csehszlovákia által felvett összeg alacsony volta az elég magas szintű belső tőkeképződéssel magyarázható. Fontos, hogy a felvett külföldi kölcsönöket milyen mértékben fordították produktív kiadásokra; lényeges továbbá az adósságok és az export viszonyának, az eladósodás mértékének, a valuta- és pénzügyi politikának a vizsgálata. (E kérdésekkel John Maynard Keynes foglalkozott elsőként.) A vizsgált országokban fokozódott az állami beavatkozás a gazdasági életbe (a devizagazdálkodás, a pénzkibocsátás abszolút ellenőrzése, a nagy beruházások - autópályák építése, fegyverkezés - hitelnyújtással való finanszírozása). A takarékossági kényszer s a felduzzasztott infláció egyre inkább autark gazdálkodást alakított ki. Új iparágak keletkeztek (műkaucsuk, műbenzin, műanyag előállítása, ércdúsítás). Ez csak magas fokú szervezettség, állami irányítás mellett volt megvalósítható. A nyugati kölcsönök - az általános gazdasági nehézségek miatt - csökkentek. A világpiacon bekövetkezett értékesítési válság három irányú volt: 1.) az árak zuhanása 2. csökkenő kereslet a közszükségleti cikkek iránt 3. autark nagytérség kialakítása. — A szerző csak ezzel a harmadik tényezővel foglalkozik részletesen. Oroszország kereskedelmi kapcsolatai a Duna-medencével az I. világháború előtt csekélyek voltak. Az autark s csak a modern nyugati berendezések importálására berendezkedő szovjet kereskedelmi politika a térség országait nem érintette. A Brit birodalom — az ottawai konferencia (1932) megállapítása szerint - az anyaország és az egykori gyarmatok közötti zárt gazdasági egység volt. Franciaország mezőgazdasági termékekben teljesen önellátó volt, az ipari nyersanyagokat elsősorban gyarmatairól szerezte be; a kelet-európai gazdaságot hitelekkel segítette. A térség országainak Németország volt a legnagyobb kereskedelmi partnere. (Csehszlovákia — iparcikk kivitel, Lengyelország — kompenzációs kereskedelem, Délkelet-Európa - mezőgazdasági termékek kivitele.) A 6. táblázat: 5 német nagyváros testületekre kivetett adóösszege 1925-1929-ben; az egy főre eső átlag márkában és az országos átlagtól való eltérés %-ban kifejezve. A Hitler köré csoportosuló vezetés autark gazdaságot kívánt kialakítani. Koncepciója szerint Ausztria, Kelet-Szilézia, Cseh-Morvaország bekebelezése gazdasági szükséglet. Karl C. Thalheim 1938-ban Stuttgartban megjelent műve szerint nyersanyagtermelés szempontjából Délkelet-Európa is a Nagynémet Birodalom kiegészítő térsége. A vizsgált országok — mint a szerző többször is aláhúzza — Csehszlovákia kivételével nem rendelkeztek elegendő mennyiségű és koncentrált tőkével ahhoz, hogy a szükséges strukturális változásokat végrehajtsák. Az 1919—39 között stagnáló ipari összbefektetésen belül bizonyos iparágakban növekedés (színes- és vasércfeldolgozás, gépgyártás, fémfeldolgzozás, bőripar) másokban éppen ellenkezőleg, viszaesés figyelhető meg (cellulóz-, papír-, üveg-, porcelán-, kerámia-, textil és konfekcióipar). A szerző a tanulmány végén összegező módon megállapítja a gazdasági világválság feltárta Kelet-Közép-Európa gazdasági gyengeségeit, amelyeket a 20-as évek békegazdálkodása s a földreform átmenetileg kissé leplezett. Az állami beavatkozást és az autarkiás gazdálkodást szükségszerűnek tartja a tárgyalt időben és körülmények között. Tanulmánya függelékként egész oldalas táblázatot közöl Csehszlovákia ipari termeléséről 1919-1966 között. (Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, 1976. évf L sz. 38-58. I.) N. B.
