Századok – 1979
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932–1933) 421/III
432 TILKOVSZKY LÓRÁNT gyengülne az integritás-gondolat és az irredenta”. Sem a Károlyival, sem a Darányival és Patakyval folytatott beszélgetésből nem juthatott olyan meggyőződésre, hogy komolyan akarnának foglalkozni a német kisebbség problémáival. A népcsoport számára fontos kérdésekbe nem bocsátkoztak bele, ellenben szemrehányásokat tettek Bleyernek a németországi ide gén forgalmi szervekhez eljuttatott promemoria miatt, valamint azt vetették szemére, hogy lapja, a Sonntagsblatt, valóságos toborzó-munkát végez az ellenzéki Kisgazdapárt javára. Ez utóbbi vonatkozásban Bleyer azt felelte, hogy a Sonntagsblatt csupán regisztrálja a tényt, hogy a rossz gazdasági viszonyok spontán e pártba terelik a német parasztságot.2 6 Ammendenek írt augusztus 20-i levelében is teljesen eredményteleneknek mondotta ezeket a 18-i megbeszéléseit.2 7 2 6 Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Bonn. (PA AA), Pol. Abt. П. Ung. Politik 6. Bd. 7. Bleyer levele Schoen követhez, Bp. 1932. okt. 3. 21H. Schwind: i. m. 145. 2V. Weidlein: i. m. 39-41. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület 1932. augusztus 20-i IX. közgyűlésén a megnyitó beszédet tartó Gratz arra mutatott rá, hogy a magyar társadalom befolyásos körei és alsóbb kormányzati szervek jelentős akadályokat gördítenek a kormány nemzetiségpolitikája útjába, s emiatt a magyarországi német kisebbség jogos kulturális kívánságainak kielégítése lassabban, nehezebben halad előre, mint kívánatos volna. Pedig a szomszédos országok magyar kisebbségei számára akkor követelhetek hasonló jogok, ha a magyar állam is részesíti ilyenekben saját kisebbségeit. Káros az olyan elmélet, amely azt akarja megalapozni, hogy más mértékkel mérjük a külföldi magyar kisebbségek és a hazai nemzeti kisebbségek igényeit — mondotta. Túlzásnak tartotta viszont, hogy egyesek már-már a magyarországi németség pusztulása miatt aggódnak, a nemzetiségi jogok elégtelen érvényesülése láttán. Több türelemre van szükség; a magyarországi németség léte nincs veszélyeztetve. Ezek után tért rá végezetül visszalépési szándéka bejelentésére és indokolására: nézete szerint megváltoztak azok a viszonyok és körülmények, amelyek között annak idején vállalta elnöki tisztségét. Ö a magyarországi németség kérdéseivel olyan magyar politikusként foglalkozott, aki felismerte a kisebbségi kérdés létfontosságát a mai Magyarország számára. Véleménye szerint ma jobb volna, ha Bleyer venné át teljesen az Egyesület vezetését, aki mindig a legerősebben testesítette meg a maga személyében a magyarországi németség törekvéseit. Kifejezte azon meggyőződését, hogy Bleyer az általa mindig vallott szigorúan hazafias szellemben fogja az Egyesületet vezetni, és több sikerrel, mint ő tehette.28 Bleyer két nappal előbb Károlyi miniszterelnök előtt nyomatékosan hangsúlyozta annak tarthatatlanságát, hogy a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület nem választhatja szabadon a vezetőségét. A kormány német származású, de magyar öntudatú bizalmi emberei, élükön Gratz Gusztávval, a „bethleni módszerek” szerint tartották befolyásuk és ellenőrzésük alatt az Egyesületet, amely így továbbra sem lehetett a maga egészében öntudatos-német szervezet, s különösen nem lehetett a bleyeri irányzat egyértelmű és kizárólagos eszköze. Károlyi általában egyetértését fejezte ki ugyan azzal, hogy a német kisebbség kezelése tekintetében sem elégségesek ma már a bethleni módszerek, de nem foglalt állást Gratz visszalépési szándékával kapcsolatban, és nem tett Bleyernek semmiféle konkrét ígéretet. Ilyen körülmények közt Bleyer sem fogadhatta
