Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
412 A. SAJTI ENIKŐ vereségért mindenekelőtt a párt felső vezetésének frakciózása viseli, amely nem csituló hajszájával a pártot állandóan dezorganizálta, ellenséges csoportokra szaggatta, s ezzel gyengítette harci képességét.”1 30 A párt bolsevizálásáért vívott ideológiai harc egészségtelen frakciós formát öltött, annak ellenére, hogy a KI már többször és sokféle formában figyelmeztetett ennek veszélyeire. Mindkét frakció vezetője, mind Rajko Jovanoviő, mind Sima Markovid részt vettek azon határozatok meghozatalában (Jovanovic például ott volt a KI VB IV. kibővített plénumán), melyek a frakcióharcok beszüntetését jelölték meg a párt egyik központi feladatává. Ennek ellenére azok végrehajtása érdekében semmit nem tettek, a „párt vezetősége polarizálódott és állandó vitaklubbá változott”, s előtérbe nyomult a „skolasztikus okoskodás”.1 31 130Uo. 448. 131A Levél ilyen „skolasztikus okoskodásnak” minősíti az 1926 óta folyó vitát a szakszervezetek ún. frontális vagy parciális egyesüléséről, amely Sima Marko vié és Pavle Pavlovié között folyt. Még ha igaz is, hogy a vita időnként skolasztikus okoskodássá fajult, ennek valódi okait mélyebben kell keresni. A vita visszavezethető Jugoszlávia belső helyzetének eltérő értékelésére s az ebből fakadó módszerek különbözőségére. Mindez nem változtat azon, hogy ez a vita s annak módszerei sodorták válságos helyzetbe Jugoszlávia Kommunista Pártját. Ennek megoldása nélkül lehetetlenné vált a munkásmozgalom konszolidációja. A vitát részletesen elemzi Nadezda Jovanovié: i. m. 13’ Отворено писмо члановима Комунистичке napTHje JyrocnaBHje. Исторщски архив. 449. 1 33 Uo. 450-453. 134Истори]ски архив. 454-459. Miután a viták csupán az „állandó specialistákat” elégítették ki — az alapszervezetek mintegy a „saját életüket” élték, a KB tényleges irányítása nélkül.1 32 Ezért a helyzetért a Levél mindkét csoport vezető köreit egyformán hibáztatja — míg a vezetőség többi tagját passzivitásért. A KI VB emiatt segíteni fogja egy újabb kongresszus összehívását, amely olyan KB-t kell válasszon, amely élvezi az egész párttagság bizalmát. Ennek az új vezetőségnek „a párt egészséges proletármagjából” kell kikerülnie. A frakcióharc leküzdése, a párt szakadásának megakadályozása, egy munkaképes vezetőség megválasztása és a tömegkapcsolatok létrehozása „ennek az órának” a feladata — s felelős érte minden párttag és párt szervezet. A KI Nyílt Levele ezúttal drámai módon vetette fel a vezetőség válságának kérdését, név szerint említve a két frakció vezetőit és tagjait — s ezúttal a párt tagságához fordult, vessen véget az áldatlan állapotnak. Világossá vált, hogy a JuKP III. kongresszusának azon kísérlete, hogy a két frakció kombinációjával oldja meg a vitás kérdéseket, sikertelen volt. A belgrádi és eszéki pártszervezetek S. Markovié, Laza Stefanovié és csoportja hatására ugyanis nem ismerték el a III. kongresszuson megválasztott vezetőséget. A KI VB ezért úgy látja, hogy a párt jelenlegi értelmiségi vezetése csődött mondott. A Jegjobb munkáselemekből” álló vezetőség azonnali megalakítását a KI minden erejével segíteni fogja, de ezért minden pártszervezet és párttag is felelős. Végül a Nyílt Levél felszólítja Jugoszlávia kommunistáit, támogasson minden helyi kezdeményezést, amely a frakciózás ellen irányul.1 33 A Nyűt Levél megszületése, a pártszervezetek állás foglalásai a benne foglaltak mellett13* azt bizonyítják, hogy az országon belül is felerősödött a válság leküzdésének
