Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
380 A. SAJTI ENIKŐ A vukovári kongresszus határozatai azt mutatják, hogy a konferencia a baloldal győzelmével ért véget. Itt fogadták el a párt programját és alapszabályát (statútum), amely meghatározta a párt stratégiáját (Jugoszláv Tanácsköztársaság) és ennek megfelelő taktikáját. De a baloldal álláspontjának győzelmét jelentette a párt új szervezeti felépítése is, azaz a korábbi tartományi bizottságok (odborok) felszámolása és a párt centralizálása, s helyettük a területi tanácsok és titkárságok felállítása, valamint a párt vezető szerepének biztosítása a szakszervezetekben.1 8 A kongresszus a párt két szárnya közötti nézeteltérésre, van-e forradalmi helyzet, s lesz-e világforradalom, határozott igennel válaszolt. A párt céljainak kitűzésekor, a szovjet példa nyomán, egyértelműen leszögezték: „a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet a proletariátus diktatúrájával, a szovjet hatalom formájában” kell végrehajtani. „A Jugoszláv Szovjet Köztársaságnak baráti szövetségre kell lépni a szomszédos népekkel annak érdekében, hogy létrejöjjön a balkáni—dunamenti országok szovjet föderációja, amely alkotó része lesz a szovjet köztársaságok nemzetközi föderációjának. A szovjet köztársaságok nemzetközi föderációja megteremti majd a népek közötti általános szövetséget és a tartós békét.”19 Jugoszlávia társadalmi, nemzeti problémáinak megoldását tehát a világforradalom győzelmétől várták, s az újjárendezés kereteit egyrészt Jugoszlávián belül, másrészt a KI akkori állásfoglalásának megfelelően egy szélesebb, balkáni—dunamenti köztársaság kereteiben jelölték meg. Ez megfelelt a kor nemzetközi kommunista mozgalmában elfogadott általános nézeteknek, és a közép-kelet-európai bonyolult helyzetnek egy szélesebb, hol balkáni, hol balkáni-dunamenti, vagy csak Duna menti keretek között történő megoldásának.20 Ugyanakkor — s ez már eltért a Komintern akkori álláspontjától, amely felismerte az ország soknemzetiségű összetételét — a párt alapvető feladatairól szólva a kongresszus megismétli a párt korábbi nézetét a nemzeti egységről: „A párt továbbra is a nemzeti egység eszméje és az ország valamennyi nemzetiségének egyenjogúsága mellett fog maradni.” Síkra szállt a nemzetiségek politikai és polgári jogaiért, akik ,,a jugoszláv állam alkotó részei”.21 (Nemzetiségeken az SHS Királyságban élő nem délszláv népeket értették.) A párt vezetősége világosan felismerte az országban uralkodó súlyos helyzetet, amelyet a Központi Tanács (Centralno vece) június 27-i, „Jugoszlávia proletariátusához” című felhívásában drámai módon ecsetelt. Jugoszláviában pénzügyi, gazdasági, politikai káosz uralkodik — írták —, amely kiszolgáltatja az országot az imperialista antanthatalmaknak. Jugoszlávia csak „állítólag egy állam” - hat tartományban hat különféle törvényesség uralkodik, éppen ezért csupán „államocskák konglomerátumának” lehet 1’ Програм Комунистичке naprnje Jyrocnaenje. Историйки архив. 28-37.1920.december végén kizártak a pártból 53 belgrádi és 62 boszniai centristát. A kizárt centristákból alakult meg 1921-ben Jugoszlávia Szocialista Munkáspártja. 1 9 Uo. 35. 2 0 A kérdés magyar vonatkozásához Id. Kővágó László: A Magyar Kommunista Párt nemzet iség politikája a Tanácsköztársaság megdöntésétől a felszabadulásig. Párttörténeti Közlemények, 1977. 2. sz. 78-80. 21 Политичка cnryannja и задали Комунистичке naprnje у 1угослави)и. Исторщски архив. 42.
