Századok – 1979
Közlemények - Ormos Mária: Még egyszer a Vix-jegyzékről 314/II
332 ORMOS MÁRIA meg. Gondját az jelentette, hogy miként veheti rá a magyar kormányt a jegyzék elfogadására, s úgy gondolta, hogy a leghelyesebb, ha a konferenciára hivatkozik, amely a határozatot hozta, s amely mindenkor rendelkezni fog oly hatalommal, hogy határozatainak végrehajtását kikény szentse. Ez a fogalmazás valóban egyenértékű volt azzal, hogy az új vonal nem a katonai szervek ideiglenes demarkációs vonala, hanem a konferenciáé, tehát politikai vonal. A beszélgetés végén Vix az alábbi megjegyzést tette: „En somme, les limites proposées correspondent bien aux limites ethniques. En ce qui concerne la limite Est, quand á la zone neutre, ce n ’est pas une raison, parce que nous 1 ’occupons pour qu’elle sóit certainement Roumaine.”74 E megjegyzés csak úgy érthető (bizonyos fogalmazási zavar ellenére), hogy Vix nem látná igazságtalannak, ha a románok a kijelölt vonalon, tehát Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti alatt megállnának, felteszi azonban, hogy a semleges zónának ezt a keleti vonalát később átadják a románoknak. Ez viszont annyit jelentett, hogy az alezredes a zóna keleti határát látta — nagyjából — a leendő politikai határnak. Ha a jegyzéket el akarta fogadtatni, márpedig minden jel szerint ezt akarta, aligha mondott olyasmit, ami ellenkezett volna saját felfogásával. Alátámasztja ezt az okfejtést Vix március 20-án leadott jelentése is, amelyben a Károlyinál lezajlott beszélgetést ismertette. Beszámolójában többek között ezt írta: „Károlyi a d’abord déclaré que Gouvernement Hongrois protesterait sollennelment mais s’inclinerait devant décision de la Conférence, puis sur intervention du Ministre Bohm, les représentants hongrois ont tenté de faire de cette question un débat politique sur l’integrité de la Hongrie comparée а Г Alsace-Lorraine, sur les élections en faisant miroiter á mes yeux l’épouvantail du bolchévisme. ”7 5 E szövegből kiérezhető, hogy Vix valóban hangsúlyozta a konferencia szerepét, amint ez szándékában volt, de az is, hogy a semleges zóna nyugati határáról, mint politikai határról nem beszélhetett, mert ebben az esetben elképzelhetetlen lett volna Károlyi első reakciója. 7 4 20 N 498, doss. 4, feljegyzés 1919. márc. 19. 7 517 N 514, doss. 6. Vix, 1919. márc. 20. A jelenet Vix-féle leírása csak megerősíti a magyar történészek konklúzióját: Károlyit a külpolitikai fejlemények rossz helyzetbe hozták ugyan, távozásra azonban a belső politikai erőviszonyok kényszerítették, amelyek befolyási körén kívül alakultak, s amelyek következtében a döntést kiragadták a kezéből. Ha fel is villanhatott benne, hogy távozása esetleg az antanthatalmakat cselekvésre ösztönzi, s így az átmeneti lesz talán, nem azért távozott, hogy zsaroljon, hanem mert nem tehetett másként.
