Századok – 1979
Figyelő - Pölöskei Ferenc: Károlyiról a forradalmak évfordulóján 333/II
FIGYELŐ Pölöskei Ferenc: KÁROLYIRÓL A FORRADALMAK ÉVFORDULÓJÁN A közelmúltban szinte egyidőben három könyvvel gazdagodott a Károlyi Mihály életútját bemutató irodalom. Hosszú késés után végre magyarul is megjelent az öregkorban megírt, összeállított, külföldön már nagy sikert aratott visszaemlékezés-kötet, amelyhez Károlyi Mihályné írt bevezetőt, de ebben közli férje előszóvázlatát is. Ilyen módon végigkövethetjük a kézirat sorsát, formálódásának körülményeit, angol — később olasz nyelvű megjelenését s nem is várt kedvező visszhangját. Russel például többek között ezt írta róla a Sunday Times-ben: „A könyv kitűnően van megírva, és olyan kristálytiszta őszinteség árad belőle, ami közéleti embereknél bizony nagyon ritka ...” A Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó által 1977-ben megjelentetett könyv előszavából azt is megtudhatjuk — ha magunk az angol és magyar nyelvű kiadást nem vetettük volna össze —, hogy eBben a kötetben kevesebb az egyébként olvasmányos epizód, tudjuk, hogy a Rajk-per körülményeinek leírása is visszafogottabb. A lényeg; Károlyi Mihály politikai pályáját, életét felrajzoló kép azonban ugyanaz, s a mintegy két évtizedes késéssel megjelenő magyar nyelvű kiadás valóban lenyűgöző olvasmány. Ugyancsak 1977-ben, a Gondolat kiadta Jemnitz János és Litván György: Szerette az igazságot (Károlyi Mihály élete), c. könyvét. Ez a könyv jobbára az Emlékirat - Hit, illúziók nélkül — szálain halad. Emiatt gyakran idézi azt. Bontja, bogozza, tovább fűzi. Elidőz az életút jelentősebb állomásainál, összefüggéseket keres a nemzetközi és hazai politika alakulása között, alternatívákat vázol fel, kérdőjeleket rak s keresi ezekre a választ. Mindehhez Károlyi Emlékiratain kívül, felhasználja kiadatlan feljegyzéseit, a minisztertanácsi és parlamenti jegyzőkönyveket, széles körű külföldi, főleg angol, francia és német nyelvű könyvanyagot, sőt folyóiratokat s egyéb forrásokat is. Hajdú Tibor: Károlyi Mihály (Politikai életrajz) c. munkája pedig 1978-ban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A szerző Károlyi életpályáját már határozottan a vüág- és európai politikai folyamatok és a magyarországi gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés relációjában, a lehető teljes irodalom és forrásbázis felhasználásával rajzolja fel. De bőséges anyagának alapszínei közül kitűnik a teljesebb Károlyi-hagyaték felhasználása. A kor, korszakok teljességre törő irodalom- és forrásbázisának s a Károlyihagyatéknak ez az együttes figyelembevétele természetesen nehéz történetírói feladat, a szembesítés mélyebb elemzést, körültekintőbb forráskritikai vizsgálatot igényel. Pontosabban szólva megköveteli, hogy írója Károlyi egyéni és politikai útját Magyarország új- és legújabbkori történetébe ágyazva, azzal összhangban s a kölcsönhatások figyelembevételével tárja elénk. Elöljáróban mindjárt meg is állapíthatjuk, hogy ezt az igényes történet
