Századok – 1979
Közlemények - Ormos Mária: Még egyszer a Vix-jegyzékről 314/II
MÉG EGYSZER A VIX-JEGYZÉKRÖL 325 szüneti, még a Romániát érintő fegyverszüneti kérdésekben sem intézkedhet, s hogy az ottani status quo-t semmilyen formában nem szabad érinteni.4 1 41 ,Д1 ne dóit étre, jusqu’a nouvel ordre, exercé en Hongrie et en Transylvanie aucune action qui sóit de nature á modifier statu quo résultant des instructions déjá données et á préjuger des réglements territoriaux qui incombent á Conférence de la Paix. ” Id. Bernachot: i. m. II. 103-104. 42R. vol. 32. ff. 94-101 Berthelot, 1919. jan. 9 és uo. ff. 116-117, Clemenceau, jan. 16. Utóbbiból: 'Jransylvanie. — La delimitation de cette région a été régléc par le Général Commandant les Armées d ’Orient, conformément ä des nécessités de fait et á des considérations d’ordre militaire qui peuvent étre sujettée á révision, aprés observation que vous présenteriez au Général Franchet D’Espérey.” 434 N57, doss. 11. összefoglaló Berthelot 1919. jan. 9-i javaslatáról. Eszerint javasolja „de laisser les troupes roumaines se porter jusqu ’a la limite Ouest des revendications roumaines, ou de faire occuper par les troupes franjaises des localités telles que Arad, Groswardein, Debreczin. ” Saját fogalmazásában: ,,Dans le cas, oü on ne voudrait pás laisser les troupes roumaines s’avancer plus h TOuest, j ’estime indispensable de faire occuper par les troupes franchises les localités Arad, Grosswardein, (Oravia Mare), Debreczin, Carei-Mare, Mapel-Mare (? )”. 5 N 202, Roumanie. 4 4 Archives diplomatiques, Conférence de la Paix, Commission des affaires roumaines et yougoslaves (a továbbiakban csak a bizottság megjelölése), első ülés jegyzőkönyve, 1919. febr. 8. Clemenceau állásfoglalása annyit jelentett, hogy a status quo anarchikus módon nem változtatható, azt azonban távolról sem, hogy egyáltalán nem változhat meg. A támadás leállítása ugyanis a miniszterelnök intézkedéseinek csak egyik oldala volt. Berthelot tábornok a romániai francia politikát illető panaszaival közvetlenül a miniszterelnökhöz is fordult. Levelére válaszolva Clemenceau mind a panaszokat, mind a román igények teljességének kielégítésére tett javaslatot elutasította, de felhatalmazta a tábornokot arra, hogy Erdély kérdésében új, az etnikai határoknak megfelelő változtatásra előteijesztést tegyen Franchet D’Esperey-nek 4 2 A Vix-jegyzék előkészítése ezen a ponton, Clemenceau január 16-i levelével kezdődött, nem lehet tehát azt a február 26-i dátum idején fennállt körülményekkel magyarázni. Berthelot tábornok — úgy tűnik - Franchet D’Espéreynek csak elvi javaslatot tett egy semleges zóna megszervezésére, konkrét elképzeléseit viszont továbbra is a vezérkarnak terjesztette elő. Első ízben még Clemenceau idézett felhatalmazása előtt, január 9-én fogalmazta meg elgondolását, amit később némileg módosított. Bár továbbra is fenntartotta az 1916-os vonal jogosságáról nézetét, tudva, hogy ez elől mind a vezérkar, mind a kormány elzárkózik, minimális követelményként azt állította fel, hogy Aradot, Nagyváradot, Szatmárnémetit, Debrecent francia csapatok szállják meg, a románok pedig előnyomulhassanak eddig a vonalig. Valamivel később követelte a Tiszavölgy vasúthálózatának román használatát, illetve a magyar csapatok visszavonását az Arad—Nagyvárad— Szatmárnémeti vonal mögé.43 E javaslat északi felén Magyarország rovására eltért az október 15-i vezérkari tervezettől. Miként jött létre a döntés Párizsban e módosításról, a forrásanyag hiányai miatt nem tudjuk nyomon követni. Többé-kevésbé rögzíteni tudjuk azonban a döntés időpontját, és ismerjük annak egyik motívumát. Határozathozatalra feltehetően Clemenceau idézett, Berthelot-nak adott felhatalmazása után, de mindenesetre február 8. előtt került sor, minthogy ezen az utóbbi napon a konferencia francia delegációja a román és jugoszláv ügyekkel foglalkozó bizottságban határjavaslatát már ebben a szellemben terjesztette elő.44 Új demarkációs vonal kijelöléséről a továbbiakban mindaddig nem esett szó, amíg az angolok által is támogatott francia határjavaslat ügye a 10 Századok 79/2
