Századok – 1979
Közlemények - Ormos Mária: Még egyszer a Vix-jegyzékről 314/II
Ormos Mária: MÉG EGYSZER A VIX-JEGYZÉKRÖL A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezésének vizsgálata a történeti irodalomban szorosan összefonódott az úgynvezctt Vix-jegyzékkel.1 A két esemény összefüggése már csak egymásutániságuk miatt is azonnal szembeötlőit. Vix vezérkari alezredes, a budapesti antant misszió vezetője az antant hatalmak nevében március 20-án nyújtotta át a jegyzéket. A magyar kormány válaszában kijelentette, hogy a jegyzék követelményei teljesíthetetlenek.2 Mind a köztársasági elnök, mind a kormány lemondott, és helyüket a Tanácsköztársaság államhatalmi szervei foglalták el.3 Az utóbbi tény felnagyította az egyébként is fontos jegyzék jelentőségét, nem csoda tehát, ha a magyar történetírás nagy figyelmet szentelt neki, s ha több külföldi tudós is alapos vizsgálat alá vette. 1 A jegyzék szövegét Id.: Documents concernant l ’exécution de l’Armistice en Hongrie (novembre 1918—mars 1919), Bp. 1919; újabban közölte: Jean Bernachot: Les Armées Frangaises en Orient aprés FArmistice de 1918. vol. I. L’Armée Franchise d’Orient, FArmée de Hongrie (11 novembre 1918-10 septembre 1919), Paris, 1970 és György Litván: Documents des rélations franco-hongroises des années 1917-1918, in: Acta Historica, T. XXL Nr. 1-2, 1975, 183-207. 2 A magyar válaszjegyzék szövege: Documents concernant . . . 3A Tanácsköztársaság megalakulásának körülményeiről: Liptai Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság. Bp. 1965; Hajdú Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969; uő.;A Magyarországi Tanácsköztársaság c. fejezet a Magyarország története, VIII. к. -ben Bp. 1977; Rudolf L. Tőkés: Béla Kun and the Hungarian Soviet Republic, Stanford. 1967. 4 Fontosabb emlékiratok: Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében. Bp. 1946, 96-104; Garami Ernő: Forrongó Magyarország. Leipzig-Wien. 1922, 106-108; Jászi Oszkár: Magyar Kálvária, magyar feltámadás. München. 1969. 67-69; Károlyi Mihály: Hit illúzió nélkül. Bp. 1977. 5Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története (1918 október 31-1919. március 21.), Bp. 1945, 322-323, 335, 354-355. A kérdés magja abban állt és áll, hogy vajon milyen mértékben játszott szerepet a magyarországi francia politika a magyar polgári demokratikus kísérlet bukásában, s jgy közvetve a tanácshatalorn létrejöttében. Érthető módon, a hazai köztársasági csoport képviselői e szerepeFmlnél nagyobbnak kívánták látni és emlékirataikban láttatni, annál is inkább, mert saját tapasztalataik alapján mélyen meg voltak igazukról győződve.4 Az egyetlen történeti feldolgozás, amely közvetlenül a második világháború befejezése után látott napvilágot, és még szinte kizárólag a károlyisták emlékiratain alapult, e felfogást még jobban megmerevítette.5 Ezzel szemben a Horthy-korszak publicisztikája és történeti irodalma mind a proletárdiktatúra létrejöttének, mind a területi változásoknak csaknem A kizárólagos előidézőjévé, felelősévé Károlyi Mihály személyét és rendszerét avatta. E
