Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 309 A Szegedről eltávozott Direktórium és Végrehajtó Bizottság — így Wallisch is — március 27-től április 16-ig Kiskunfélegyházán tartózkodott.3 8 Ez idő alatt a Direktórium és Végrehajtó Bizottság élénk politikai tevékenységet fejtett ki, rendszeresen ülésezett, igyekezett Szegeddel kontaktusban maradni, megbízottai többször jártak Budapesten is, hogy a Direktórium tevékenységéről informálják a Tanácskormányt,^s a további teendőkre nézve instrukciókat kérjenek. A Direktórium március 27-én Szeged Népéhez intézett röpiratában, március 29-én a sajtóban közzétett üzenetében a Tanácskormány parancsával indokolta eltávozását, a franciák intézkedéseit semmisnek nyilvánította, és bejelentette, hogy hatáskörét fenntartja és hogy kizárólag ő az intézkedő és végrehajtó hatalom.39 Utóbbinak ellentmondott a francia városparancsnokhoz intézett levele, amelyben Betrix ezredest a fegyverszüneti feltételek teljesítésére szólította fel, ellenkező esetben jelezte, hogy nem intézi a város ügyeit, amelyre megkötött kézzel úgysem vállalkozhatik.40 A Végrehajtó Bizottság március 30-i ülésén Udvardi beszámolt budapesti útjáról. Elmondotta, beszélt Kun Bélával, aki a franciákkal szemben még a gerillaharcot is betiltotta. Udvardi ezek után a vidék és a Vörös Hadsereg szervezésében, röpiratok terjesztésében látta a Direktórium feladatát. Álláspontját támogatta Wallisch is: „A földalatti munkát most már teljes erővel meg kell kezdenünk.”41 A Végrehajtó Bizottság április 1-i ülésén, ahol a Szegedi Munkástanács képviselői is megjelentek, a Direktórium és Végrehajtó Bizottság Szegedre való visszatérésnek lehetősége is felmerült. Az új tervet Udvardi foglalta össze. Két eset van, mondotta: vagy a francia parancsnokság nyújtson olyan garanciát, amely a Direktórium zavartalan szegedi működését biztosítja, vagy pedig vonuljanak ki a szegedi proletárok, és vegye át a város vezetését a francia parancsnok és az ottani burzsoázia.42 Április 3-6 között Wallisch Budapesten tartózkodott és megbeszéléseket folytatott Kun Bélával és a Tanácskormány több tagjával. A megbeszélések folyamán Kun elismerte, hogy a Szegedi Direktórium helyes politikát folytatott, de annak a véleményének adott kifejezést, hogy a politikai helyzet megváltozott, a Szegedi Direktóriumnak és Végrehajtó Bizottságnak esetleg majd vissza kell mennie Szegedre, kivéve azokat, akik bemenetelét a franciák nem garantálják, és akiket a Tanácskormány Kiskunfélegyházán, Kisteleken és Kecskeméten fog elhelyezni.4 3 Wallisch beszámolóját budapesti útjáról a Végrehajtó Bizottság április 7-i, 8-i ülése vitatta meg, majd ezek alapján április 10-én fontos határozatokat hozott. Ezek szerint: 1. A Szegedi Direktórium és Végrehajtó Bizottság minden egyes tagja kötelezőnek ismeri el a többség akaratát és egymással teljes szolidaritást vállal. 2. A Tanácskormány utasításait mindenben teljesíti és a szolidaritás elvét veszi figyelembe mindaddig, amíg a kormány 3eVö. К Wallisch: Bemerkungen, id. dók. ”A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. Hatodik kötet. A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21.-1919. augusztus 1.. első rész 1919 március 21-1919. június 11. A kötetet összeállította Gábor Sándorné, Hajdú Tibor, Szabó Gizella. Bp. 1959 (a továbbiakban MMTVD 6/A), 54-55. 40VDCsMMT. 305-36. 4 lCsmLt. A Szeged Külvárosi Direktórium I. Jegyzőkönyvek XVI-101. Március 30-i ülés jkve. 42Uo. Április 1-i ülés jkve. 43A Tanácsköztársaság Csongrád megyében. Dokumentumok 6 a. b. 9 Századok 79/2
