Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 297 kell nekik juttatni. Több földmunkás is felszólalt a sajtótudósítás szerint: „Valamennyien azt kívánják, hogy a húszholdas gazdáktól is legalább annyi földet vegyenek el, amennyi a sok nincstelennek éppen megélhetésére elég. Szerintük öt hold is elég a szegedi földekből egy családnak .. 2’124 A KMP és az SzDP szegedi szervezetei március 22-én bekövetkező egyesüléséhez fontos adalék, hogy az SzDP és a Munkástanács március 3-án határozatilag kimondotta, hogy keresni fogja a megegyezést a kommunistákkal. Március 5-én a két párt képviselői tárgyalásokat folytattak egymással, de a közeledési kísérlet eredménytelenül végződött. Korabeli sajtóhír szerint a kommunisták egyetlen kérdésben sem voltak hajlandók közeledni a szocialisták felfogásához, és különösen a magántulajdon kérdésében nem akartak még ideiglenesen sem eltérni „szélsőséges” felfogásuktól.12 5 Természetesen a kommunisták hajthatatlansága nem elítélendő, a proletárdiktatúráért folytatott harcban ezekben a kérdésekben valóban nem közeledhettek a szociáldemokratákhoz. Március 6-án Wallisch Budapestre utazott, hogy jelentést tegyen a pártközpontnak a tárgyalás eredménytelenségéről. Vele együtt utaztak Budapestre a földmunkások delegáltjai is, hogy a szegedi földek felosztása és a munkanélküli segélynek a földmunkások számára való folyósítása ügyében tárgyaljanak a kormánnyal.1 26 Március 6-án a szegedi SzDP tudományos előadást hirdetett a katonák számára a színházba azzal a céllal, hogy megnyerje őket a Böhm-féle zsoldos hadsereg eszméjének. A katonák ezt nem fogadták el, az oroszországi Vörös Hadsereget éltetve a Széchenyi térre vonultak, ahol népgyűiést tartottak. Délután a városháza közgyűlési termében megalakították a kommunisták katonai szervezetét.12 7 A szervezet katonákhoz intézett tüzes hangú röpiratában a „kommunista forradalom” eljövetelét hirdette, harcba szólított a proletárdiktatúráért a burzsoázia és a „vele szövetkezett” szociáldemokrata párt ellen.12 8 A szegedi SzDP, amely a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben sikeres politikai és szervező munkát folytatott, tevékenysége nagy negatívumaként könyvelhette el, hogy a katonák körében nem tudott számottevő befolyásra szert tenni. A katonák között a kommunista befolyás dominált. „A vörös tűzhullámok hihetetlen gyorsasággal törtek be a kaszárnyák falain, amilyen gyorsan fut át a tűz a szérűskertben egyik asztagról a másikra” — írja Újlaki.1 29 Március 6-án a festőmunkások bizalmi ülésén indítvány hangzott el, hogy a testület mondja ki a Kommunista Párthoz való csatlakozást,130 március 8-án a postások gyűlésén 30—40 főből álló kommunista csoport jelent meg élénk Zarecsenyik Jánossal, ki oroszországi élményeiről s a bolsevik tanok helyességéről beszélt. Zarecsenyik annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kommunizmus fegyver nélkül fog diadalmaskodni? 3 1 Máig sem teljesen tisztázott a kérdés, a KMP szegedi csoportja március 21-ét megelőzően hány tagot számlált, milyen tömegbefolyással rendelkezett? A párt minden,24Uo. 12 s Szegedi Napló, 1919. márc. 6. l26Uo. '2'Tonelli. i. m. 32. 1 28Csongrád megyei Levéltár (a továbbiakban CsmLt) Munkásmozgalmi, forradalmi röplapok 1918-1919. 12 9 Újlaki: i. m. 99. 130VDCsMMT. 232-233. 131 Délmagyarország, 1919. márc. 9.
