Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 285 Január elején a Munkástanács kezdeményezésére elhatározták, hogy 5 millió K. alaptőkével Házépítő Rt-t alakítanak, hogy az építkezések megkezdésével a munkanélküliséget ellensúlyozzák. A részvényjegyzés propagálására egy bizottságot hoztak létre, amelynek Wallisch is tagja volt.63 Wallisch nagy energiával szervezte a mozgalmat, de mái az előmunkálatok nehezen haladtak. Január 24-én a Munkástanács ultimátumot intézett a nagytőkésekhez az akció sikeréért. „Mi el vagyunk szánva a legmesszebbmenő retorzióra azokkal szemben, akik eddig alattomosan bujkálva kihúzták magukat emberi és társadalmi kötelességük teljesítése alól, és figyelmeztetjük őket, hogy a legkíméletlenebb eszközökkel fogjuk őket külön-külön kitanítani arra, amit saját benső meggyőződésükből nem tudnak és aminek a következményeit elhinni nem akarják.”64 Január 29-én a sajtó hírül adta, hogy megalakult a Szegedi Házépítő Részvény társaság; 2 100 000 K. alaptőkéje 4200 drb. 5—500 К -ás részvény jegyzése révén folyik be, s hogy az alaptőke 1/3-át már befizették.65 Január—február folyamán a munkásság rendkívüli segélyért, béremelésért, kollektív szerződés életbeléptetéséért több sztrájkot indított. Ezek sorát a Szegedi Kenderfonógyár munkásainak mozgalma nyitotta meg. Január 13-án a Munkástanács állást foglalt követeléseik teljesítése mellett s egyben elhatározta, hogy valamennyi textilgyártól 5-500 K. segélyt kér és a követelés teljesítését 48 órai határidőhöz köti. 14-én a Kenderfonógyár munkásai követeléseiket Wimmer Fülöp igazgató elé terjesztették és úgy határoztak, ha azokat nem teljesítik, Wimmer távozását fogják kérni. A budapesti igazgatóság csak részben tett eleget a követeléseknek: 300—400 ezer K. helyett csak 100 ezer К -t volt hajlandó kiosztani 100—350 K-ig terjedő segély formájában. A gyárigazgatóság válaszával több munkásgyűlés foglalkozott. A január 18-i Munkásotthonban tartott gyűlésen olyan vélemény is elhangzott, hogy: „El kell távolítani az igazgatót, a vállalatot pedig kommunizálni kell”, de végül is a válasz elfogadása mellett döntöttek. E sztrájkkal egyidejűleg az Újszegedi Kendergyár munkásai kollektív szerződést harcoltak ki, és ugyanannyi segélyt kaptak, mint a fővárosi textilmunkások.6 6 Január végén sztrájkba léptek a fűrészgyári munkások, napi 3 K. béremelést és a munkaidő 8 órára való csökkentését követelték; a villamosvasút alkalmazottai 2—3 K. napidíjért a 8 órai munkaidő bevezetéséért, a túlórák megfizetéséért és a bizalmi rendszer elismertetéséért harcoltak, végül a Munkástanács kimondotta a vállalat községesítését. Február első hetében a Gázművek munkásai indítottak mozgalmat a 8 órai munkaidőért, a bizalmi rendszer elismertetéséért; eredményes volt a Back malom munkásainak februári sztrájkmozgalma is.6 7 6’Szegedi Napló, 1918. jan. 5. 6 4 Szegedi Napló, 1919. jan. 24. 6’Szegedi Napló, 1919. jan. 29. “VDCsMMT. 122-124. 67Gűű/. í. m. 71-72. A Munkástanács a közellátási helyzet javítása érdekében a kereskedők és magánosok feleslegesnek ítélt élelmiszer és egyéb készletét elkobozta, és a lefoglalt árukat a közellátási hivatal segítségével kiosztotta a munkások között. Egy ilyen rekvirálásról számolt be Földes Izsóné feljelentése is: „ . . . Február 4-én Wallisch Kálmán mintegy 40 főnyi tömeggel üzletem előtt, megjelent üzlethelyiségemben és felszólított, hogy a Munkástanács éjjel hozott határozatát engedjem érvényesíteni, mert különben a vele hozott
