Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 273 orosz forradalmak példája végezte el.4 „A nép maga csinálta a forradalmat, a nép vette kezébe a hatalmat és adta át a Nemzeti Tanácsnak” — írta visszaemlékezéseiben Károlyi Mihály.5 4Siklós András: Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak. Magyarország története. Szerkesztette Molnár Erik, Pamlényi Ervin, Székely György. II. kötet. Bp. 1964. VIII. fejezet 283-290. 5 Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen. München. 1923. 487. * Hajdú: i. m. 51-65, 104-117. ''Lásd erre bővebben:Péter László, Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Szegeden. Bibliográfia és repertórium. Szeged. 1968; Válogatott Dokumentumok Csongrád Megye Munkásmozgalmának Történetéből. A Csongrád Megyei Munkásmozgalom 1917-1919. augusztus 1. Szerkesztette, a bevezetést és a dokumentumok jegyzeteit írta Gaál Endre. Szeged 1969. (a továbbiakban VDCsMMT.) ’Szegedi Napló, 1918. nov. 3. 9 A Szegedi Nemzeti Tanács Okmánytára 1918-1919. Jegyzőkönyvek. Nov. 13-i ülés. Móra Ferenc Múzeum Szeged. Az október 3O-áról 31-re virradó éjjel kitört magyar polgári demokratikus, ún. őszirózsás forradalom, mint a Monarchia többi országainak forradalma, szinte vértelenül, nagyobb ellenállás nélkül zajlott le. A polgári demokratikus forradalom legfőbb eredménye a november 16-án formálisan is kikiáltott független demokratikus Magyar Köztársaság létrejötte és a háború befejezése volt. A Nemzeti Tanács pártjaiból megalakult kormány programja jelentős szociális és politikai reformokat tartalmazott, de a tőkés rendszer alapjait nem érintette. A harc eldöntetlen maradt. A polgári kormány mellett létrejöttek az arra esetenként nyomást gyakorló népi szervek: a munkás-, katona és falusi tanácsok. A nép többet akart, mint a kormány, szociális demokráciát.6 Szeged a helyi Nemzeti Tanács megalakításával, az október 27—31 -i népgyűlésekkel és demonstrációkkal vett részt az országszerte kibontakozó forradalomban. A forrongó s a forradalmat győzelemre juttató Budapest a forradalom győzelmének megszilárdítása érdekében a vidéki városoktól, így Szegedtől is, a csatlakozást várta a forradalomhoz, a Nemzeti Tanácshoz, továbbá, hogy a Budapest felé irányuló csapatszállításokat akadályozzák meg. Ezekben az eseményekben a szegedi SzDP az országos vezetőség október 29-i utasítását megelőzve részt vett, önálló megmozdulásai — az október 6-i és 31-i népgyűlések — kifejezésre juttatták, hogy az események fő szereplője Szegeden is a munkásság volt, s az októberi koalíción, a békén, demokrácián túlmutató követelései a forradalom továbbfejlesztésére irányultak.7 A Nemzeti Tanács Szegeden is a polgári demokratikus reformok mellett a polgári rend megszilárdítását tartotta legfőbb feladatának. Első intézkedéseivel ellenőrzés alá vonta az összes állami hivatalokat, közérdekű üzemeket; szesztilalmat hirdetett, megtiltotta az élelmiszerek kivitelét, elrendelte a fegyver és muníció haladéktalan beszolgáltatását, személy- és vagyonbiztonság megőrzésére polgárőrséget alakított, e célból kilátásba helyezte a helyőrség katonáinak az igénybevételét is.8 A Szegedi Nemzeti Tanács ülésének november 13-i jegyzőkönyve dolgozatunk tárgya szempontjából fontos közlést tartalmaz: az ülés elején az elnök bejelentette, hogy a Munkástanács Cseh Imre helyett Wallisch Kálmánt delegálta a Nemzeti Tanácsba.9 Eddigi kutatásaink alapján ez az első hír, amely Wallischnak a szegedi politikai életbe való bekapcsolódására vonatkozik a forradalom győzelme után. Wallisch gyorsan tájékozódott
