Századok – 1979
Folyóiratszemle - Louis Kossuth „The nation’s guest” (Ism.: Urbán Aladár) 160/I
160 TÖRTÉNETI IRODALOM polgárok megnyilatkozásai arról tanúskodnak, hogy a forradalom kitörésének pillanatától kezdve, a reformkori érdekegyesítő politika eredményeképpen mindkét fél tudatosan törekedett az együttműködésre, a meglevő ellentétek feloldására. Különösen érdekes az a — egy pesti polgár és egy zsidó négyszemközti fiktív beszélgetését leíró - március 24-i röpirat, amely a két fél álláspontjába tömörítve fogalmazza meg az egykorú nézeteket és dilemmákat, és mutat rá a zsidóság asszimilációját ösztönző és akadályozó mozzanatokra. Hangsúlyt fektet Nehring a magyar forradalom külföldi fogadtatásának, az itáliai forradalmárok és az ideiglenes milánói kormány közeledésének, valamint a bécsi demokratikus körök barátságos magatartásának bemutatására. Megemlékezik a lengyel és a német légióról, nem tesz ugyanakkor említést a Pesten tartózkodó francia polgároknak arról a röpiratban isnfbrtetett vállalkozásáról, amely egy, a magyar kormánynak felajánlott fegyveres csapat kiállítására irányult. Nagy terjedelmet biztosít a Habsburg-ellenforradalom működéséről, taktikájáról, törvénytelen őszi fellépéséről tájékoztató anyagnak, mely egyértelműen igazolja a magyar önvédelmi háború jogosságát. Igen szerencsésen választotta meg az utolsó röpiratot, a frankfurti képviselő Eisenmann augusz tus 22-én előterjesztett, az osztrák-szláv és az osztrák-magyar kérdést megvilágító parlamenti interpellációját. A szóban forgó beszéd pontosan vázolja a Habsburgok és a nemzetiségek magyarellenes fellépésének előzményeit és körülményeit, európai összefüggésekbe állítva minősíti a térségben lejátszódó folyamatokat és leleplezi azokat a rosszindulatú törekvéseket, melyek a magyarok harcának lejáratására, a közvélemény félrevezetésére irányultak. Reméljük, hogy Karl Nehring munkája sikerrel járul hozzá a magyar polgári forradalom és az önvédelmi háború előítéletektől mentes nemzetközi megítéléséhez. Erdőd у Gábor LOUIS KOSSUTH „THE NATION ’S GUEST”,, Compiled and edited by Joseph Széplaki. Bethlen Press, Inc. Ligonier, Pa., USA 1976. 160 p. KOSSUTH LAJOS „A NEMZET VENDÉGE” A Kossuth amerikai útjának 125. évfordulójára kiadott kötet alcíme szerint az 1851. december 4. — 1852. július 14. közötti látogatás bibliográfiája. A valóságban azonban ennél jóval több, nemcsak mellékletei miatt, hanem a bibliográfiai anyaggyűjtés széles alapozása következtében is. Ez utóbbi magától értetődő, hiszen Kossuth amerikai körútját csak az előzmények - beleértve az európai forradalmakat is az Egyesült Államokban időközben már letelepedett 1849-es magyar emigráció, továbbá az általános amerikai belpolitikai helyzet és az európai fejleményekkel kapcsolatos külpolitika ismeretében érthetjük meg. Széplaki József (University of Minnesota, Wilson Library) bibliográfiája komoly hiányosságot pótol és nagy segítséget jelent a témakör kutatóinak a kb. 500 könyv és pamflet, a hasonló mennyiségű sajtó- és folyóiratcikk,valamint a több száz dokumentum és irodalmi alkotás feldolgozásával. Munkájához saját kutatásain túl felhasználta az időközben elhunyt Vasváry Ödön legendás gyűjteményét és több magángyűjteményt, köztük Szathmáry Lajos (Chicago) Kossuth-relikviákban is gazdag könyvtárát és gyűjteményét. Az anyag összeállítója azonban így sem érzi teljesnek munkáját és bevezetésében már a második, bővített kiadásra gondol, amely — többek között — lehetővé tenné az adatok újbóli ellenőrzését és kiegészítését. Az általános bevezetést szolgáló I. fejezet könyvészeti anyaga (több, mint 200 tétel) mindenekelőtt az Osztrák Monarchia és Magyarország általános történeti irodalmát adja, majd az 1848-49-es európai forradalmak, ezt követően pedig az 1849-es amerikai magyar emigráció bibliográfiáját. Némiképp következetlenségnek tűnik, hogy az általános összefoglaló művek irodalmában csak angol nyelvű művek szerepelnek, a másik kettőben már magyar és német nyelvűek is. A magyar nyelvű irodalom azonban nem tartalmaz az 1848-49-re vonatkozó hazai modern kutatásokból semmit, illetve a bibliográfia itt egyetlen olyan cikket sem közöl, amelyek az említett tanulmányokból az Acta Historicában, tehát idegen nyelven jelentek meg. A rövid bevezetés erre a gyakorlatra nem ad magyarázatot. Maga az eljárás sem következetes, mert az emigrációval kapcsolatban pl. szerepel Ács
