Századok – 1979

Folyóiratszemle - Louis Kossuth „The nation’s guest” (Ism.: Urbán Aladár) 160/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 161 Tivadarnak az amerikai polgárháborúban résztvevő magyarokról írott és Budapesten 1964-ben kiadott munkája. Az ismertetett bibliográfiát természetesen a hazai kutatások szempontjából kell néznünk. így, ha az I. fejezet kapcsán lehetnek is kritikai észrevételeink, a Kossuth amerikai útjával foglalkozó II. fejezet anyaga kárpótol bennünket a könyvek és röpiratok tömegével (No. 212-499.), majd a kiadott dokumentumok, elsősorban a Congressional Globe anyagainak, a szenátus és a képviselőház nyomtatott dokumentumainak listába vételével (No. 504-757.). Mivel az utóbbiakat Széplaki József - mint utal is erre - egy korábbi nyomtatott index segítségével állította össze, amely csak az 1828-1861. évi anyagok mutatóit tartalmazza, így történhetett, hogy pl. a nagy késéssel, a kong­resszus által csak 1918-ban publikált anyag (Affairs of Hungary, 1849-1850) hiányzik a felsorolásból. A II. fejezet a továbbiakban kéziratos dokumentumokat ismertet, mindenekelőtt az Ohio Historical Society anyagából, majd jelöli az egyéb intézmények azon gyűjteményeit, ahol Kossuthra vonatkozó anyagok találhatók. Legalább ilyen fontos, de jelentősen nagyobb mennyiségű az az anyag, amelyet a szerző a korabeli sajtóból gyűjtött Kosstuh kőrútjára vonatkozóan. Mivel 1851-52-ben gyakorlatilag minden amerikai újság közölt cikket a magyar államférfi látogatásáról, terjedelmi okok­ból csak néhány fontosabb lap cikkeinek bibliográfiájáról lehetett szó. így a Liberator (Boston), a New York Times, a National Anti-Slavery Standard (New York), a National Era (Washington) és még két ohioi lap anyaga (No. 824-1032.) került a kiadványba. A gazdag válogatást az időszaki lapok cikkei egészítik ki, amelyek időben a kortárs Living Age egyik 1849-i közleményétől a Századok, a Borsodi Szemle, a New Hungarian Quarterly, vagy az Austrian History Yearbook és a Slavic Review hasábjain megjelent publikációkig, hazai szerzőink esetében Barta István, Hanák Péter, Lukács Lajos, Szabad György és Tóth Ede tanulmányáig megnyugtatóan részletes bibliográfiát (No. 1033-1297.) tartalmaz. ‘A közreadó megjegyzése szerint - kellő anyaggyűjtés hiányában - az itthoni sajtó tudományos igényű közleményeit nem vehette figyelembe. A gazdag II. fejezetet végül a magyar forradalommal, Kossuth személyével és útjával foglalkozó angol nyelvű költemények tanulságos sorozata (No. 1298-1486.) zárja le. A III. fejezet vegyes anyaga jól mutatja Kossuth amerikai útjának hatását a művészekre és a művészetekre. A zeneszerzők reagálását, a képzőművészek (grafikusok, festők, szobrászok) alkotásait jegyzékbe véve, sőt a Kossuth-kalap divatjának elterjedését és a Kossuthról elnevezett helységeket ismertetve kapunk képet arról a szélességében és mélységében kiterjedt hatásról, amelyet Kossuth látogatása tett, nemcsak a korabeli Amerikára, hanem a későbbi generációkra is. Mindezt a rövid IV. fejezet zárja le, amely a Magyarország történetét általában, vagy a Kossuth személyét érintő bibliográ­fiákat és indexeket sorolja fel. Az V. fejezet, a Függelék közli - többek között — Kossuth bostoni üdvözlésének szövegét, Longfellow-nak Kossuthról szóló levél- és naplórészleteit, a New York-i négerek köszöntését és Kossuth válaszát, a Kossuth-kalap ismertetését, a Kossuth haláláról szóló korabeli tudósítást, valamint nyolc Kossuthról szóló vagy hozzá intézett költemény szövegét. A teljes szövegükben reprodukált anyagok között meg kell még említenünk a bevezetéshez csatolt költeményt Kossuth érkezéséről, valamint Horace Greely, a neves kiadó és politikus bevezetését, amelyet P. C. Headley: The Life of Louis Kossuth, Governor of Hungary . . . című, New Yorkban 1852-ben megjelent könyvéhez írt. A kis könyvet figyelemre méltó képanyag egészíti ki a különböző korabeli ábrázolások és címlapok reprodukciójától a New York-i Kossuth-szobor és a második világháború idején épült és Kossuthról elnevezett hajó fényképéig. Emellett megtaláljuk a kötetben Kossuth amerikai útjának térképvázlatát és az út rövid kronológiáját. Széplaki József ismertetett munkája 1632 tételével, függelékével és képanyagával együtt hasznos és hézagpótló vállalkozás. Egyben emlékeztet bennünket arra, hogy a hazai Kossuth-hagyaték gondozásával mennyire el vagyunk maradva. Urbán Á ladár 11 Századok 1979/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom