Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
A COMTE-I POZITIVIZMUS SZÍNEVÁLTOZÁSA 9 tettem. De nézetem megváltozott, . . . megtanultam philosophiája e részét utópiának nézni, mely inkább föltevéseket tartalmaz, mint tanokat, inkább ráutalásokat későbbi búvárok, mint dogmákat követők számára . . . ”54 54Uo. 497-499. 55Uo. 575. S6Uo. 581. 57Uo. 579. 58Uo. 599-600. 59 Lettres inédites de John Stuart Mill á Auguste Comte. Publiées avec les réponses de Comte et une introduction par L. Lévy-Bruhl, Paris. 1889. (A továbbiakban: Comte: Lettres inédites.) 60Uo. XXXVIII. - Littré: Comte 354-466. 61 J. S. Mill: Auguste Comte and positivisme. London. 1866. 6 2 Comte: Lettres inédites. V-VI. Comte nem elsősorban túlzásaival hívta ki maga ellen tegnapi tanítványait és híveit, hanem azzal — jegyzi meg Lewes — , hogy „mint főpap . . . arra kényszerített bennünket, hogy minden általa előadott tételt szigorú vizsgálat alá vessünk”.55 Ez utóbbit megkövetelte — hangzik Lewes érvelése —„hogy a pozitív filozófia még távol áll a teljességtől”.56 Teljessége esetében a pozitív filozófia alapul szolgálhatna, Lewes szerint, az új és egyetemes kötelék, az emberiség vallása számára. Minden vallásnak ugyanis - írja Lewes - ,,két dolgot kell . . . tennie, ha soká érvényben akar maradni: ki kell elégítenie az értelmet és szabályozni kell az érzelmeket. Hogy az értelmet kielégíthesse, oly magyarázatát kell nyújtania a vüágnak és a társadalomnak, mely képessé tesz bennünket a Külső Rendet, melynek létünk alá van vetve, megérteni és e megértés által módosítani. Hogy az érzelmeket szabályozhassa, oly magyarázatát kell nyújtani az embernek, mely képessé tesz bennünket a Belső Rendet, mely erkölcsi létünket megalkotja, megérteni, és e megértés által alkalmaztatni”.5 7 A belső és külső rend helyre állítása Nyugat-Európa fejlett országainak közös problémája, de a comte-i koncepció csak az egyik változatának tekinthető. Az igény felismerhető John Stuart Mill-nél „ő benne félreérthetetlen példáját látjuk — írja Lewes — az angol gondolkodás azon hajlamának, hogy a theologiai és metaphysikai magyarázatokat, mint a jelenlegi tudományokkal többé össze nem férhetőket, mellőzze. Mill a positiv philosophiának bevallott híve; éppen nem tekinti ugyan e philosophiát tökéletesnek, Comte minden következtetését sem hajlandó elismerni, de elismerte a vezérelvek igazságát s nagyban közreműködött azok terjesztésében”.5 8 Mill kapcsolatai Comte-tal — levélváltás formájában59 1841-ben kezdődtek és 1847-re egyre erősödő nézeteltérések miatt teljesen megszakadtak.60 „Auguste Comte and positivism^' című munkájában61 Comte érdemeinek elismerése mellett, de azokat munkássága első szakaszára és főleg a Philosophie positivere korlátozva, annak a véleményének ad kifejezést, hogy a fordulat okai nem személyes vagy szubjektív tényezőkben keresendők és jelei felismerhetők, amilyen mértékben közeledett Comte a Philosophie positive című munkája befejezéséhez. Mill minden azirányú próbálkozása, hogy őt Comte vitapartnerként tekintse, eredménytelen maradt. Comte - írja találóan Lévy-Bruhl - Millt „először tanítványként kezelte. Később, amint észrevette, hogy lehetetlen az egyetértés közöttük, Műiben disszidenst látott, ha nem éppenséggel eretneket”.6 2 Comte szemléle tére jellemző, hogy a Philosophie positive munkálatai lezárásával a pozitivizmus tételes, vagyis dogmatikus kidolgozását befejezettnek nyilvánította és kijelentette, hogy számára a
