Századok – 1979
Beszámoló - Beszámoló a magyar–csehszlovák történész vegyesbizottság 13. ülésszakáról (Szakály Ferenc) 120/I
BESZÁMOLÓ 131 1708. május 20-án fogadta az ismét felzendült szomolnoki bányászok küldöttségét, majd a 22-én tartott konferencián úgy rendelkezett, hogy bérüket ezután ezüstben fizessék ki. Ugyancsak megegyezéssel végződtek az április—júliusi úrvölgyi megmozdulások is. A bányászmozgalmak megélénkülő szakasza ezzel lezárult. A Garam menti bányavárosok 1708 októberében császári kézre kerültek, az 1710-ig kuruc kézen maradt felsőmagyarországi bányavárosok egyéb megpróbáltatásai (katonai beszállásolás, pestis) mellett pedig, úgy tűnik, eltörpültek a gazdasági bajok, bár 1709-ben ismét zendülés volt Telkibányán. Heckenast összefoglalóul megállapította: 1. Az 1706-1708-as bányászmozgalmakat nem helyi gazdasági problémák, hanem országos válságjelenségek váltották ki, amelyek érintették más bérből, illetve piacról élő rétegek (jobbágykatonák, hámormunkások, szénégetők, szőlőmunkás napszámosok, pénzverő munkások) élet színvonal át is. 2. Az itt kibontakozott osztályharc szervezeti formái évszázados hagyományok eredményei; a Selmecbányái zendülők következetesen alkalmazták a tradicionális szimbólumokat (zászló, dob, társláda). 3. A bányászmozgalmak hatottak egymásra — a selmecbányaiak példáját a szomolnokiak, az övékét pedig a rudabányaiak követték —, az egymástól távol fekvő bányavidékek mozgalmai között kapcsolat jött létre, amely a fejlettebb társadalmi viszonyok e korban még megalapozatlan előrevetítésének számít. Az 1706-1708-as bányászmozgalmak történeti jelentőségét az adja, hogy lépcsőfokot jelentenek az országos kiterjedésű munkásmozgalom előtörténete irányában. Az előadásokat követő vitában különösen az utóbbi két referátum szerzője között alakult ki élénk eszmecsere. Heckenast Gusztáv Vozár előadásának statikus módszerét bírálta, amely lehetetlenné teszi, hogy az osztályharc formáinak változásait és irányait feltárhassuk. Vozár azt kifogásolta, hogy Heckenast előadása átsiklik az 1703-1705-ös bányászmegmozdulásokon, jóllehet azok sem magyarázhatók csak gazdasági-társadalmi okokkal, s vitatta Heckenastnak a bányászmozgalmak haladó voltának kérdésében elfoglalt álláspontját. A vitában felszólalt Benda Kálmán, aki a magyar függetlenségi- és osztályküzdelmek vallási motivációját és Granasztói György, aki a nagyobb városi megmozdulások elmaradásának okait elemezte. Michal Suchy az osztályharc két tényezője — a felülről lefelé és az alulról felfelé ható mozgás - összhangjára hívta fel a figyelmet, és szólt a 17. századi rendi küzdelmek és az osztályharc összefüggéseiről is. Szakály Ferenc 9*
