Századok – 1979
Folyóiratszemle - De Novo John A.: A Culbertson gazdasági misszió és az 1944–1945-ös brit–amerikai ellentétek a Közel-Keleten 1154/VI
1154 FOLYÓIRATSZEMLE bízták meg az akciók közvetlen felügyeletével. Számításba vették még Batáviát - az itt élő német kereskedők miatt — és Sziámot, ahol számos szikh élt. A németek fegyveres mozgalmat szerettek volna kibontakoztatni, ezért 1914 végén von Papen washingtoni katonai attasé több ezer kézifegyvert és jó néhány milliónyi töltényt vásárolt. A szállítmányt Karachiba akarták juttatni. A szállítás megszervezésével megbízott német származású kaliforniai kereskedő ügyetlensége folytán azonban a szállítmányt az amerikai hatóságok lefoglalták. Ettől függetlenül is kudarcot vallott volna az akció, mivel később Ram Chandra, a berlini bizottság Ghadr párti tagja, elismerte, hogy azok a halászok, akik a fegyvereket átvették volna, csak az ő képzeletében léteztek. Papen második kíséiiete a brit hírszerzésnek köszönhetően szintén kudarcot vallott. A batáviai német ügynök a fegyvereket inkább a bengáli forradalmi szervezetnek szerette volna továbbítani, de ezt a brit hírszerzés akciója meghiúsította, a bengáli szervezetet részben szétverték. Egy batáviai német is kiötlött egy fantasztikus tervet. Helyi német önkéntesekkel meg akarta támadni az Andaman-szigeteken levő büntetőtelepeket, és a kiszabadított politikai foglyokból expedíciós erőt akart létrehozni. Később azonban kiderült, hogy az egészet csak azért találta ki, hogy legyen mit eladnia az angoloknak. 1915-ben Sziámból kiindulva a Burmában levő kb. 15 000 főnyi szikh katonát próbálták fellázítani. A Sziámbán létrehozott kiképzőtábort azonban a brit kormány közbelépése nyomán felszámolták. A németek sorozatos kudarcainak okai világosak: alkalmatlan emberek, állandó belső árulás, a brit hírszerzés lebecsülése, a semleges országok várható akcióinak hibás felmérése. Egészében véve a németek indiai tevékenysége inkább károsnak minősíthető, mivel igen jó alkalmakat szolgáltatott a brit propagandának. 1915 végétől a németek érdeklődése India vonatkozásában erősen csökkent. Az első világháború után a császári Németországgal csak kénytelen-kelletlen — többnyire politikai tapasztalatlanságból — együttműködő indiaiak tovább folytatták harcukat a brit gyarmatosítók ellen. (Journal of Contemporary Histori, 19.77. 2. szám) M. T. JOHN A. DE NOVO: A CULBERTSON GAZDASÁGI MISSZIÓ ÉS AZ 1944-1945 ÖS BRIT-AMERIKAI ELLENTÉTEK A KÖZEL-KELETEN Az Egyesült Államok kormánya 1944 végén, William S. Culbertson vezetésével, speciális gazdasági missziót indított Észak-Afrikába és a Közel-Keletre, melynek feladata az amerikai üzleti tevékenység háború utáni lehetőségeinek felderítése volt. John A. DeNovo, az University of Wisconsin (Madison) történészprofesszora, a misszió közel-keleti vonatkozásait vizsgálja tanulmányában; az észak-afrikai és franciaországi tárgyalásokat csak a szükséges, minimális mértékben érinti. Bár a Culbertson-misszió tevékenységét a második világháborúval foglalkozó történészek általánosságban már feldolgozták, mégis érdemes részletesebben megvizsgálni működését. Először is azért, mert a misszió által folytatott vizsgálatok pontosan azon gazdaságpolitikai szempontok szerint folytak, amelyek nagyban befolyásolták az Egyesült Államoknak ebben a térségben a háború utáni években folytatott gazdasági politikáját; másodsorban, mert a misszió jelentésében feltárultak azok az akadályok, amelyek az amerikai gazdasági behatolás előtt állottak; harmadsorban azért, mert a Culbertson-jelentés - annyi más hasonló jellegű felméréssel ellentétben - nem tűnt el az államigazgatási bürokrácia útvesztőiben, ellenkezőleg, igen alaposan felhasználták a háborút követő időszak gazdasági tervezésében. A negyedik szempont, hogy nagyon jól tükrözi a második világháború éveinek a Közel-Kelet térségével kapcsolatos angol—amerikai érdekellentéteit, végül pedig azért, mert Culbertson és munkatársai körvonalazták először a közel-keleti amerikai jelenlét lehetőségét gazdaságipolitikai-stratégiai és — némi „messianisztikus” felhanggal — „emberbaráti” szempontból (a Közel- Kelet népeinek „segítése”) egyaránt.
