Századok – 1979
Folyóiratszemle - Schultheisz Emil–Tardy Lajos: Glavi iz isztorii russzko–vengerszkih medicinszkih szvjazej (Ism.: Szemkeő Endre) 1113/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM DIE BURGEN IM DEUTSCHEN SPRACHRAUM. IHRE RECHTS UND VERFASSUNGSGESCHICHTLICHE BEDEUTUNG (Hgg. von HANS PA TZE) I — II (Vorträge und Forschungen XIX. Hgg. vom Konstanzer Arbeitskreis für mittelalterliche Geschichte) Sigmaringen. J. Thorbecke 1976. 601 +478 lap VÁRAK A NÉMET NYELVTERÜLETEN A nyugatnémet mcdievistáknak a II. világháború befejezése óta legnagyobb tekintélyű szakmai köre, a konstanzi középkor-történeti munkaközösség rendszeresen minden ó'sszel és tavasszal a Konstanz melletti Reichenau szigetén megtartott konferenciái közül 1972/7 3-ban hármat a váraknak szentelt, s az ott tartott referátumokat kereken ezer oldalon jelentette meg sorozatának 19. köteteként. K. —U. Jaschke különösen nagyterjedelmű előadását a várépítés és a területvédelem összefüggéseiről német, francia és angol példák alapján már egy évvel korábban külön kötetként (Vorträge und Forschungen 16) adták ki. A két kötet 25 tanulmányt tartalmaz, nem számítva a konferencia rendezője, H. Patze által írt elsőrangú összefoglalást (II. 421-441.) A konferencia H. Ebner (Graz) kitűnő bevezetőjével indult. Hat előadás általános kérdéseket tárgyal (a 12—13. századi birodalmi várak, a várkápolnák, a várak és monostorok viszonya, a Stauf-korszak várainak és Pfalz -атак kormeghatározása, kápolnáik jogi helyzete és végül a vár és város viszonya 1200 körül). Ezekhez 7 az északnémet, és 11 a délnémet területtel foglalkozó tanulmány csatlakozik. Magyar szempontból az utóbbiak közül M. Mitteraucr referátuma tarthat érdeklődésre számot az osztrák tartományok várairól és a nemességről. Két cpítéstörténeti és egy irodalmi hozzájárulást kivéve valamennyi szerző elsősorban jogi kérdéseket vet fel, s bár ezek a különböző tartományokban eltérő fejlődésen mentek át, a lényeg mindenütt a vár és a hatalom összefüggése jogi megnyilvánuláson át, hiszen — ahogyan Ebner mondja — „a középkori politika nagyrészt a várakkal kapcsolatos politika volt”. A magyar olvasó a kötetben számtalan párhuzamot talál majd (és természetesen még több eltérést), de számtalan indítékot is olyan kérdésekben (pl. a közösen örökölt és megosztott várak birtoklása), amelyekre nálunk még nem figyeltek fel, s amelyekre forrásunk is van, még ha összehasonlíthatatlanul kevesebb is, mint a német-római birodalom területén. Gyakorlatilag azt ajánlhatom a magyar olvasónak, tájékozódásul kezdje Patze összefoglalójával, ahol azt is megtalálja, hogy egy adott kérdésre melyik referátum tartalmaz anyagot. A várak szerinti tájékozódást külön helynévmutató könnyíti meg. Fügedi Erik SCHUL THEISZ EMIL - TÁRD Y LAJOS: GLAVI IZ ISZTORII RUSSZKO-VENGERSZKIH MEDICINSZKIH SZVJAZEJ. Moszkva, Medicina, 1976. FEJEZETEK AZ OROSZ-MAGYAR ORVOSI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉBŐL A moszkvai Medicina Kiadó gondozásában 1976-ban jelent meg Schultheisz Emil és Tardy Lajos könyve az orosz-magyar orvosi kapcsolatok múltjáról. A magyar olvasók már több mint másfél évtizede tanulmányozhatták, a témával foglalkozó szakemberek haszonnal forgathatták ezt az úttörő feldolgozást. (Fejezetek az orosz-magyar orvosi kapcsolatok múltjából. Bp. Medicina. 1960.) Természetesen a külföldi kiadás, illetve az eltelt időszak szükségessé tette a Silinisz szovjet orvostörténész által írt előszót, illetve Schultheisz Emil bevezető tanulmányát, amely áthidalta a magyar és orosz nyelvű kiadás között eltelt időszakot. A nagyobb arányú átdolgozást, módosítást mellőzni lehetett, ami
