Századok – 1979
Közlemények - Bollók János: A Thonuzoba-legenda történelmi hitele 97/I
BOLLÖK JÁNOS 107 az igének praeverbiumos alkja szerepel: consepulti enim sumus cum illo per baptizmum in mortem49 A consepulti sumus -nak egyrészt itt is mediális jelentése van, ’ temetkeztünk’, de nem közömbös a mi szempontunkból az sem, hogy ugyanitt fordul elő a per baptizmum kifejezés is; majd a mondat így folytatódik: ut quomodo Chirstus surrexerit e mortuis,. . . ita et nos . . . simul vivemus cum Christo. (Anonymusnál: baptizando; ut ne . . . viveret cum Christo; vivit cum Christo.} Anonymus tehát szellemesen Pál levelének gondolatmenetét fordítja visszájára: Thonuzoba és felesége a keresztség által nem temetkeztek Krisztussal együtt a halálba, így mindketten mws-ok maradtak, ám éppen ez okozta vesztüket, „valóságos halálukat”. Ezt, a korának teológiai képzettséggel rendelkező olvasói számára minden további nélkül érthető gondolatát egy következetesen végigvitt adnominatiós szójátékot alkalmazva fogalmazta meg; vite, vivus, viveret, vivit. Az adnominatiónak mint stíluseszköznek alkalmzása a középkori gesta-irodalomban nem rendkívüli jelenség, hanem a műpróza elválaszthatatlan kelléke.50 Ennek használatát a különböző dictamenek, így az Anonymus mesteréé, Hugo Bononiensisé is kötelezően írták elő.51 Az adnominatio alkalmazására Anonymus gestájából több példát lehetne felsorakoztatni, ezúttal azonban csak néhányat említünk. Az 54. fejezetben a vic- tőből képzett szavak sorjáznak egymás után egy mondat keretén belül: Et quamvis erant victi, tamen victores suos fortius et victoriosius vicerunt, et gravissima cede prostraverunt. Hasonló szójáték figyelhető meg a 37. fejezetben: Adepta victoria reversi sunt ad Arpad ducem, et omnes infideles illius terre cathenis ligatos secum duxerunt. . . Dux Arpad consilio- et petitione suorum nobilium donavit accepto iuramento infidelium terras in diversis locis predictis infidelibus de partibus Nytre ductis, ut ne aliqundo infideliores facti repatriando nocerent sibi fidelibus in confinio Nitrie habitantibus.5 2 A Thonuzobáról szóló történet elemzése közben azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a gesta leghosszabb verses betétje, amelyben korántsem az ősi magyar költészet ritmusa, hanem sokkal inkább a középkori himnuszköltészet egyik kedvelt versformájának, az alexandrinusnak lüktetése fedezhető fel. A verses betét alkalmazása a prosametrum szabályaihoz való igazodás jele; s ez már eleve azt sugallja az olvasónak, hogy itt stiláris játék következik, mint ahogy az adnominatión kívül valóban felfedezhető még két másik figura, az alliteráció és a homoeoteleuton is. Anonymus gestájának befejező sorai tehát korántsem szent István vérrel-vassal folyó térítő tevékenységének emlékét őrzik, hanem Anonymus alapos irodalomelméleti képzettségének és átlagon fölüli szépírói tehetségének tanúi. 4 9 Ad Romanos, 6, 4. S0Fest S.: Anonymus angol forrásai. EPhK, 59. (1935) 162-180. - Győry J. : Gesta regum - gesta nobilium, Bp. 1948. 64-65. 51 Horváth J.: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk . . . , 205. 52Horváth J.: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk . . ., 205.
