Századok – 1979
Figyelő - Pazdur Jan: Az anyagi kultúra története 1052/VI
FIGYELŐ 1057 Varsóban, és részben más városokban is a levéltárak elégtek. A megmaradt gyűjtemények gyakran nem mutatkoztak elégségesnek ahhoz, hogy az anyagi kultúra története számára oly fontos tényekből alkotott képet újra lehessen teremteni. Ezért a településtörténet, a kisvárosok anyagi kultúrája, a bányászat, és kohászat, üvegipar és kerámiaipar néhány problémájában ásatásokkal és felületi terepkutatásokkal segítették, kezdettől fejlesztve azt a régészetet, amely azután Európában ipari régészet néven terjedt el. A művészettörténészek nyomán haladva, megkezdődött a rendszeres ipari műemléki felmérés azzal a gondolattal, hogy legalább részben biztosítják a hagyományos tárgyak fennmaradását. Ezeknek a felméréseknek eredménye volt a részben már publikált „A lengyelországi ipari építészet műemlékeinek katalógusa” c. sorozat.7 71958 és 1978 között ennek a kiadványnak 20 füzete jelent meg (szerk. J. Pazdur). A műemlékfelmérő munkák magukban foglalták a vízienergia hasznosítását szolgáló emlékeket is, nagy hasznot hozva azoknak, akik ennek a kérdésnek a történetével foglalkoztak. Nagy eredménnyel folytatták a kérdőíves munkákat is a levéltárakban és folyóirattárakban, az anyagok egy részét az Adam Wolff által szerkesztett ,,Források az anyagi kultúra történetéhez” c. sorozatban publikálva. Miután Lengyelország a vizsgált korokban agrárjellegű volt, a legnagyobb Figyelmet a falu és a mezőgazdaság problematikájának szentelték. Elsősorban a munkaeszközök és a művelési módok fejlődését vizsgálták, a terület és a termés nagyságát, a munka mód szereket, ezek szervezetét és termelékenységét, és a gazdaságok területi elhelyezkedését is, a gazdasági építményeket és eszközöket. A monografikus eredmények nagyobb részét már megjelentették a Janina Leskiewicz által szerkesztett „Tanulmányok a mezőgazdaság történetéből” c. sorozatban. Ennek a sorozatnak már 12 kötete jelent meg, ebben 6 kötet 3 füzetben és 1 kötet 2 füzetben, vagyis 19 kiadói egység. A településre és a területi eloszlásra vonatkozó eredmények külön láttak napvilágot az Anna Pachcinska által szerkesztett „Településtörténeti tanulmányok” c. sorozatban. Ez a sorozat részben figyelembe vette azt az együttműködést is, amelyet az intézet folytatott az Aix en Provencei-i egyetemmel, Georges Duby professzor vezetésével. 8 kötet jelent már meg. Az ipari monografikus vizsgálatok eredményei két szériában jelentek meg: az egyikben a kitermelő és a nehézipar területéről szóló feldolgozások találhatók, címe: „Tanulmányok a bányászat és kohászat történetéből”. Kezdetben Jan Pazdur szerkesztésében jelent meg, később Antonina Keckowa közreműködésével, és összesen 14 kötetet ért meg. A másikban, melyet Zofia Kamienska szerkesztett „Tanulmányok a kézműipar és az ipar történetéből” címmel, 10 kötetben az ipari termelés különböző ágazatainak kutatási anyaga jelent meg. Elsősorban a feudalizmus korára vonatkoztak, amit nagymértékben befolyásolt a szakemberek összetétele. A négy fentemlített sorozatban összesen 44 kötet jelent meg. 1970-től mindezeket a publikációkat egy sorozatra redukálták „Tanulmányok az anyagi kultúra történetéből” címmel, Zofia Kamienska szerkesztésével. Ez a sorozat magában foglalta a fogyasztás problémáit is, de terjedelmében mindössze évi egy kötetre szorítkozott. A sorozati kiadványokban összesen 51 kötet jelent meg, 1495 ív terjedelemben, a monografikus feldolgozások száma 29 kötet, 360 ív terjedelemben. A speciális kutatások eredményei, nemcsak az intézet munkatársainak tollából, hanem az egész ország területéről is, a „Kwartalnik Historii Kultury Materialnej” (Az
