Századok – 1979
Figyelő - Pazdur Jan: Az anyagi kultúra története 1052/VI
1058 FIGYELŐ Anyagi Kultúra Történetének Évnegyedes Folyóirata) című lapban, amely 1953-tól jelenik meg, és 1977 végéig 1868 ívet használt fel. Főszerkesztői sorban a következők voltak: Aleksander Gieysztor (1968-ig), Kazimierz Majewski (1975-ig) és Wojciech Symanski. Ez a folyóirat, azonkívül, hogy teljes információt -ad az anyagi kultúrára vonatkozó nézetek egészéről, vizsgálati területéről, módszereiről, teljes képet nyújt a jelenleg folyó tudományos munkálatokról, az anyagi kultúra történetének minden területéről gazdagon hoz munkákat. A tartalom bibliográfiai adatai az első két évtizedben 3480 szerzői tételt tettek ki, s a szövegen kívül még igen gazdag illusztrációs anyag is megjelent, elsősorban dokumentációs jelleggel. A monografikus vizsgálatokhoz jó példával járt elől a lengyelországi anyagi kultúra történetének szintetikus összefoglalását sürgető gondolat. Ennek a vállalkozásnak a bevezető szakasza a problematikus kérdések monografikus feldolgozása volt. Először, már 1960—61-ben a kétkötetes „A bányászat története a lengyel területeken” c. mű jelent meg, a Bányászati Mérnökök és Technikusok Szövetségének megrendelésére.8 8 Bányászati-Kohászati Kiadó, Katowice. Szark. J. Pazdur. ’Ezt a művet Varsóban a szerkesztőbizottság részvételével adták ki, Stanislaw Arnold elnöklete alatt 1 0E. К owe ka: Farbiarstwo tekstylne na ziemiach polskich (1750-1870) (Textilfestés a lengyel területeken, 1750-1870), Varsó, 1963. valamint Wytwornie i produkcja ceramiki szlachetnej w regionié sandomiersko-kielerkim w XIX w. (Nemes kerámia előállítása és termelése a szandomirikielcei területeken a XIX. században), Varsó 1968. A. Wyrobissz: Szko w Polsce od XIV do XVII w. (Az üveg Lengyelországban a XIV —XVII. században), Varsó, 1968. M. Dembinska: Konsumpcja zywnosciowa w Polsce sredniowiecznej (Élelmiszerfogyasztás a középkori Lengyelországban), Varsó, 1963. és Przetworstwo zbozowe w Polsce sredniowiecznej X-XIV w. (Gabonafelhasználás a középkori Lengyelországban X-XIV. sz.), Varsó 1973. T. So bczak : Przelom w konsumpcji spozywczej w Krolestwie Polskim w XIX w. (Változás az élelmiszerfogyasztásban a Lengyel Királyságban a XIX. században), Varsó, 1968. Ezt követően 1964—1970 között az Anyagi Kultúra Történetének Intézete és a LTA Történeti Intézete együttműködésének eredményeként látott napvilágot a „Lengyelország agrártörténetének vázlata” három kötete.9 Ehhez járult 1966-ban „A lengyel textilipar története a 18. század végéig”, J. Kamienska és I. Tumau szerkesztésében Mikor már a textilfestés, az üveg- és porcelán-, agyagipar, építőipar monográfiáinak munkálatai előrehaladtak, főleg pedig Maria Dembinska és Tadeusz Sobczak monográfiáinak megjelenése után az élelmiszerfogyasztás témájáról,1 0 úgy tűnt, hogy meg lehet kísérelni az egész problematika szintetikus feldolgozását. Ez a próba ismét felidézte a vitákat, ami a kutatások célját és tárgyát illeti. Legelőbb is felvetődött a kérdés, mi szolgáljon „az elbeszélés fonalául”? Milyen kérdésekre kell feleletet találjon az olvasó ebben a műben? Kinek íródjék egyáltalán — a diákoknak-e, egyetemi kézikönyvként, vagy az értelmiség széles rétegeinek, avagy csak a szakembereknek? A döntés meghozatala után, miszerint a mű magában foglalja „Lengyelország anyagi kultúrája történetét vázlatosan” a 7. századtól a II. világháborúig, olyan felfogásban, hogy az olvasók széles rétegei számára hozzáférhető legyen, megkezdődtek a viták a szinopszisokról és az egyes kötetek szerkesztési kérdéseiről. Az intézet fennállásának 25. évfordulójára sikerült befejezni és nyomdába adni 6 igen gazdagon illusztrált, egyenként 35 íves kötetet. A lehetőségek szerint az egész problematikát, amelyet még K. Majewski és A. Gieysztor koncepcióként vetettek föl, igyekezett a mű tekintetbe venni.
