Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
652 KRISTŐ GYULA jainkban §tefan Pascu Dräganura hivatkozva állapítja meg, hogy a római élet nem szűnt meg Pannóniában a római uralom idejével, Anonymus Pannónia romaniiyám a Blachii ac pastores romanorumot érti, a vlachok románok és nem rómaiak.111 Kinyilatkozásaik még a feltevés szintjén szükséges bizonyító eljárásnak is híjával vannak, így nem kis nehézségekbe ütközik az ezekkel szembeni tárgyszerű vita. A magunk részéről szigorúan tudományos módszerekkel kíséreljük megcáfolni azt a tételt, hogy Anonymus a vlachok, a római pásztorok (a rómaiak pásztorai) és a rómaiak terminus alatt a Közép-Dunamedence egyazon romanizált pásztornépességét érti, a románokat. Elöljáróban szögezzük le, hogy külön vizsgálatot igényel a rómaiak legelője és a rómaiak pásztorai terminus. Anonymus szerint a honfoglalásra indult Álmosnak mondták az orosz fejedelmek, hogy a Hungária értelemben vett Pannóniát szlávok, bolgárok és vlachok és a rómaiak pásztorai lakják. Ugyanis Attila király halála után a rómaiak Pannónia földjét legelőknek hívták azért, mert nyájaik Pannónia földjén legeltek, s joggal mondták Pannónia földjét a rómaiak legelőjének (An. 45-46.). A pascua Romanorum (a rómaiak legelője) kitétel a középkor számos művében felbukkan a Kárpát-medencére nézve. Ezt találjuk a magyar krónikairodalommal bizonyíthatóan kapcsolatos írásokban. A Riccardus-jelentésben kifejezetten egy Gesta Ungarorum Christianorumra történő hivatkozással esik arról szó, hogy a honfoglaló magyarok végül arra a földre érkeztek, amelyet most Ungariának hívnak, akkor pedig pascua Romanorumnak mondtak.112 A sticnai rímes krónika szerint az öreg fóliánsok, a régi kódexek alapján a magyarok országa Romanorum pascua volt.113 Egy 14. század eleji névtelen francia dominikánus szerzetes közlése szerint Makedónia, Akhaia és Thesszaloniké között egy Blazi nevű nagy nép van, akik egykor a rómaiak pásztorai voltak és Ungariában, ahol a pascua Romanorum voltak, a föld rikító zöld színe és dús termékenysége miatt valaha tartózkodtak; más helyütt pedig azt írja, hogy Panoni, akik akkor Panoniát lakták, valamennyien a rómaiak pásztorai voltak, és tíz hatalmas királyuk volt egész Messiában és Panoniában, majd a rómaiak császárságának végeztével jöttek az Ungari — vagyis a hunok — Sicia provinciából.114 Szerepel a pascua Romanorum a 13. század második feléből való, Spalatói Tamás által írt munkában is, eszerint a magyarok egész Pannóniát a Duna mindkét partján elfoglalták, a síkvidéken telepedtek le, ezt a vidéket régen pascua Romanorumnak nevezték.11 s A magyar hagyomány torz formában — már a pascua Romanorum kifejezés nélkül -tükröződik a különben is zavaros magyar—lengyel krónikában. Ott azt olvashatjuk,hogy ι Attila nyugati irányból átkelt a Dunán, sík és mezei földet talált ott, amely füvekben bővelkedett, és teli volt pásztorokkal, nyájakkal, marhákkal és betöretlen lovakkal; ugyanis azon a földön csak pásztorok és szántóvetők tartózkodtak.116 111 Çtefan Pascu: Voievodatul Transilvaniei I.2,49. "s SRH 11.535. 113 Uo. 606. ii4 Olgierd Górka: Anonymi Descriptio Europae Orientális. Cracoviae. 1916, 12-13, 44. Ld. JosefDeér: Ungarn in der Descriptio Europae Orientalis. Mitteilungen des österreichischen Instituts für Geschichtsforschung 45 (1931), 1-22. 11S I. G. Schwandtnervs: Scriptores rervm Hvngaricarvm III. Vindobonae. 1748, 548-549. ,16Béla Karácsonyi: Chronica Hungaro-Polonica. Pars I. (Textus cum varietate lectionum). Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica XXVI. Szeged. 1969, 18-19.
