Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
RÓMAIAK ÉS VL.ACHOK NYESZTORNÄL ÉS ANONYMUSNÁL 641 idegen szót az általa jól ismert Volochy szóval fordította.6 1 Ismeijiik továbbá a 13. század elejéről azt a délszláv adatot, amely szerint szerb ítélet nélkül vlachot ne fogjon el, s melynek egykorú latin fordításában a vlachnak Raguseus, tehát 'ragusai', azaz 'dalmátlatin' (a szerbnek pedig Sclauus) a megfelelője.62 A történeti adatok mindenben a nyelvészeti eredményeket igazolják: az ezredforduló körüli évszázadokban a vlach~voloh a neolatin nyelvű népek megjelölésére szolgált. Ezen a ponton ismét Nyesztor szövegéhez kell visszakanyarodnunk. A voloh szó értelmének meghatározásához a legbiztosabb kiindulópontnak a mi általunk elsőként említett előfordulási hely mutatkozik, amely szerint a vaijágok a varjág-tenger mellett nyugat felé is élnek, az angol és a voloh földig. Angol földön a brit szigetek nagyobbikát, Angliát kell értenünk, amely 1066-ban került a normannok fennhatósága alá. Voloh földön Nyesztor bizonnyal a La Manche másik, az angol szigettel szemközt fekvő partját értette, ahol mára 10. század eleje (911) óta létezett a viking uralom alatt álló Normandia. Csak így kap értelmet az őskrónika ama mondata, hogy a vaijágoktól Rómába lehet eljutni (Ny. 11.). Ha magyarázatunk megállja a helyét, akkor voloh földön Nyesztor egykori frank, majdani francia területet, tehát mindenképpen neolatin nyelvű nép által lakott földet értett. Sokkal nehezebb állást foglalni abban a kérdésben, hogy kikre vonatkoznak a Nyesztor népfelsorolásában szereplő, általunk másodikként említett volohok. Egyetlen támpontként az egyes népek Nyesztornál említett sorrendje szolgál, bár ez — mint említettük - szigorú rendszernek nem engedelmeskedik. Úgy tűnik azonban, hogy az azonos népek (vaijágok, svédek és normannok) vagy a térben egymáshoz közeliek (velenceiek, genovaiak) egymás mellett helyezkednek el a nyesztori listában. A volohokat az angolok és a gallok előzik meg, illetve a rómaiak és a németek követik. Az angolokon a brit szigetek egyikének lakói értendők, s bár a gallokat próbálták hol Wales, hol a hispániai Galícia lakóiként magyarázni,6 3 a legvalószínűbben mégis Gallia lakóinak, tehát franciáknak tekinthetők. Mivel a gallokat a volohok követik, joggal gondolhatunk a volohokban szintén egykori galliai területen élő francia (tehát neolatin nyelvű) népet. Nem vitás, ha a római (rimljanye) szónak egyszerűen Róma városnevéből képzett és csak az örök város lakóira értett szoros 'római' jelentést tulajdonítjuk (mint fentebb tettük), akkor nehezen magyarázható meg, hogy miért a franciák és a németek között szerepel és miért nem a hasonlóan városnévből képzett velenceiek és genovaiak társaságában. Ez a rendszertelenség rögvest renddé válik, ha a római szónak a városnévből képzett melléknévi értelemnél szélesebb jelentést adunk, ha politikai-állami értelemben mindazokat a népeket e szó mögé képzeljük, akik alkotóelemei voltak a Nyesztor korában létező németrómai birodalomnak. Ez az értelmezés magyarázatot adhat arra is, hogy a gallok és a volohok (azaz a franciák) után az orosz évkönyvíró miért a rómaiakat, a németeket vagy a német-korljazokat említi. (Magyarázatunk természetesen függvénye annak a kérdésnek, mennyiben csoportosította tudatosan az összetartozó népeket Nyesztor egymás mellé, illetve mennyire csak a kutatói fantázia véli ezeket valóságos, tudatos csoportosításnak-Mindenesetre teljes rendszerbe foglalni Nyesztor népfelsorolását nem lehet: a varjágok, 61 Uo. 104. Ld. még Matthias Gyóni: 32. jegyzetben i. m. 70-71. 6 2 Tamás Lajos: Rómaiak, románok, 43. 6 3 Poveszty vremennih let. Csaszty vtoraja, 212.
