Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
RÓMAIAK ÉS VL.ACHOK NYESZTORNÄL ÉS ANONYMUSNÁL 627 felfogás úgy magyarázza Anonymus 5-9/10. századi rómaijait, hogy a névtelen jegyző a maga korában az Alpokban még nagy számban élő s magukat Romanusoknak nevező latin népelemeket a honfoglaló magyarok által Pannóniából kiűzött népek maradványának tekintette, vagyis a gestában szereplő Romani valóban rómaiak, latinok voltak.13 Sajátságos, később azonban feladott nézetet fogalmazott meg Tamás Lajos. Eszerint Anonymus ismerte az erdélyi románokat, a pásztorok élő nyelvhasználatában saját nevükként a Rumân népi nevet hallhatta, s ezt tüstént Romanusra javította ki, s ilyen módon a románokat a rómaiakkal azonosította. „Mivel csak kizárólag a tágabb értelemben vett Erdélyben ismert oláhokat, ugyanakkor azonban tudta, hogy a Dunántúl is római provincia volt, az oláhok (Rumân, Romanus) hiányát az utóbbiban úgy gondolta megmagyaráz -hatónak, hogy ezek, illetőleg az őseiknek tartott rómaiak a Lapincson átlopakodva (latenter) hagyták el Pannóniát".14 A negyedik magyarázat az 5—9/10. századi Romani népen is rómait ért. Már Tamás Lajos hangoztatta: Anonymus a Romani kifejezést igenis használhatta 'római' és nem 'oláh' értelemben. „Aζ a tény, hogy a honfoglaló magyaroknak a nyugat-római birodalom megbontásában a 9. század végén már semmilyen részük sem lehetett, mit sem ront ennek az értelmezésnek a helyességén".15 Újabban ifj. Horváth János arra mutatott rá, hogy Anonymusnál a Romani principes 'római vezérek'-et jelent, akik elfoglalták Pannóniát. Ez történetileg nem állhat meg, mert a hunok után a források sem nyugat-római, sem kelet-római (bizánci) hódításról nem tudnak e területen. A névtelen jegyzőt nyilván még az ő korában tekintélyes római romvárosok (Savaria, Valcum, Scarbantia, Brigetio, Gorsium, Aquincum stb.) látványa vezette e helytelen történeti rekonstrukcióhoz, továbbá egy, a bizánciaknál még élő szó: Pannónia, amelynek lehetett egy pan 'minden' + nomósz 'legelő'görög-bizánci népies-tudákos etimológiája. Ez arra bírhatta Anonymust, hogy Pannóniát a rómaiak (meghagyva a szót a maga kétértelműségében: nyugat-rómaiak és hoi Rómánoi = kelet-rómaiak) legelőjévé tegye.16 Alig kisebb a megítélésbeli zavar a külföldi szakirodalomban. Konrád Schünemann szerint Anonymus a Romani népnéven a magyar honfoglalás előtt és annak folyamán nem érthetett németeket (akiket mindig mint Theotonici nevű népet jelölt meg); a névtelen jegyző tudta, hogy az ókorban Pannóniában a rómaiak uralkodtak. Az ő Romanijai ténylegesen az ókor rómaiai, akiket az iskolapadban ismert meg, és Róma város lakóival a maga korában azonosított.17 A román történetírás Nicolae Dräganu óta Anonymus Romani népével a románt (román) azonosítja. Dräganu szerint valahányszor Anonymus a pannóniai Romaniról beszél, ezeken a vlachokat és a rómaiak pásztorait érti (Blachii ac pastores Romanorum). Dräganu tehát Schünemann tételét — ha Anonymus Romaniijait rómainak kell érteni, a pastores Romanorumon is a rómaiak pásztorai értendők — ilyenképpen módosítja: „Ha Anonymus Romanijait románnak kell érteni, a pastores >3 Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. Századok 68 (1934), 193. Ld. még Tamás Lajos: Rómaiak, románok és oláhok Dácia Trajánában. Bp. 1935, 213. Francia nyelvű változata: Romains, Romans et Roumains dans l'histoire de la Dacie Trajane. Arhivum Europae Centro-Orientalis 1 (1935), 1-96, 2 (1936), 46-83, 245-374. 1 * Tamas-Treml Lajos: Dräganu, Nicolae: Românii . . . Századok 68 (1934), 216. ' 5 Uo. 213. "///. Horváth János: P. mester és műve. Irodalomtörténeti Közlemények 70 (1966), 16-18. Német nyelvű változata: Die griechischen (byzantinischen) Sprachkenntnisse des Meisters P. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 17 (1969), 17-48. 17 Konrad Schünemann: 7. jegyzetben i. m. 450-451.
