Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
628 KRISTŐ GYULA Romanorumon is a románok pásztorai értendők."1 8 V. D. Koroljuk, aki újabban külön tanulmányt szentelt Anonymusnak, sajátságos álláspontra helyezkedett a névtelen jegyző Romanijait illetően. Egyrészt leszögezi: a rómaiak Anonymusnál túlságosan világosan szembe vannak állítva a németekkel, bennük tehát a német birodalom alattvalóit nem láthatjuk. A római elnevezésen a névtelen jegyző valóban rómaiakat értett, az antik rómaiak utódait, akik Attila halála után Pannóniát elfoglalták. Ez a történelmi helyzet azonban csak Anonymus logikai konstrukciója, a Gesta Hungarorum alapján Pannóniában a magyar foglalásig1 9 elélő, megtelepedett (nem-nomád) romanizált népességet nem lehet feltételezni. De a régi rómaiak Anonymus által kitalált utódai — csak egyik jelentése a Romanus terminusnak Anonymusnál. Az anonymusi rómaiak legelője kitételben egy pásztori lét képe tárul fel szemünk előtt, amely akkor, minden forrással egybehangzóan, éppen Délkelet-Európa voloh népességére jellemző. Koroljuk szerint Anonymus ama passzusa, hogy Attila halála után a rómaiak fejedelmei elfoglalták Pannónia földjét a Dunáig, ahová pásztoraikat helyezték, csak egyféleképpen értendő: ezek a pásztorok — voloh romanizált népesség, s így egészen természetes, hogy a rómaiak fejedelmeiben voloh fejedelmeket lássunk.20 Egyelőre Dräganu és Koroljuk okfejtését nem részletezhetjük, hiszen ez már szorosan Nyesztor és Anonymus voloh~vlach etnikumával függ össze, célszerű tehát visszatérnünk Anonymus 5—9/10. századi Romanijaihoz, hogy e népelem fogalmi meghatározását megadhassuk. Három vonatkozásban magában Anonymus gestájában kereshetjük a választ arra a kérdésre, kiket is értett Anonymus a hunok utáni és a magyarok előtti pannóniai rómaiakon. Az egyik: Anonymus szerint Attila halála után a római fejedelmek Pannónia földjét egészen a Dunáig foglalták el. Igaz ugyan, hogy a karoling-frankok hatalma kiterjedt a 9. században a Dunántúlra, d( e az ő esetükben a Duna nem képezett szigorú értelemben vett határt, hiszen a frank fennhatóság keleti sávja általában ténylegesen el sem ért a Dunáig. Egy esetben húzódott az i. sz. I. évezredben limesszel védett állami határvonal a Duna mentén, ez pedig az 1. században megszervezett Pannónia provincia határa volt. Hogy az antik Róma fennhatósága a Dunáig nyúlt, a középkor írói ismerték. Konsztantínosz Porfürogennétosz szerint a Diocletianus császár által Dalmáciába hozott rómaiak (Rómánoi) fennhatósága „egészen a Duna folyóig terjedt".21 Maga Anonymus is 18 Nicolae Dräganu: Romanii in veacurile IX-XIV pe baza toponimiei si a onomasticei. Academia Românâ. Studii si cercetári XXI. Bucure§ti, 1933, 16-17, 23. Ld. még §tefan Pascu: Voievodatul Transilvaniei l.1 Cluj, 1972. 49. - N. Dräganu művének nyelvészeti kritikáját, továbbá a nyesztori volohok, valamint az anonymusi rómaiak és vlakok addigi irodalmának tömör összegzését adja István Kniezsa: Pseudorumänen in Pannonién und in den Nordkarpathen. Archívum Europae Centro-Orientalis 1(1935), 97-220, 2 (1936), 84-178 (az irodalmi összegzést ld. 173-177). 19 Érthetetlen, hogy V. D. Koroljuk miért minó'síti a „honfoglalás" (obretyenyije rogyini) fogalmát kétes tudományos korrektségűnek a 10. század számára, s még érthetetlenebb, amikor a honfoglalókat magyar nomád hordának (vengerszkaja kocsevaja orda) nevezi. V. D. Koroljuk: Szlavjanye, vlahi, rimljanye i rimszkije pasztuhi vengerszkogo „Anonima". In: Jugo-vosztocsnaja Jevropa ν szrednyije veka I. Kisinyov, 1972. 144. ,0 Uo. 140-142,153-155. 21 Moravcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantin. A birodalom kormányzása. Bp. 1950, 122-123. - Konsztantínosz azt is megírta, hogy ezek a rómaiak „mindmáig ezt az elnevezést viselik". V. Novak szerint a tudós császár által a 10. században Rómánoinak hívott népet a 13. századi Spalatói Tamás Latininak nevezte. Viktor Novak: The Slavonic-Latin Symbiosis in Dalmatia during the Middle Ages. The Slavonic and East European Review 32 (1953), 3.
