Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
TANULMÁNYOK Kristó Gyula: RÓMAIAK ÉS VLACHOK NYESZTORNÁL ÉS ANONYMUSNÁL Aligha szükséges bőven taglalni, hogy mekkora fontossága van Kelet-Közép-Európa korai középkorának történetére nézve a Nyesztor nevéhez fűződő orosz krónikának (vagy évkönyvnek)1 és a magyar Anonymus Gesta Hungarorumának.2 Az 1110-es években alkotott Nyesztor és a nála mintegy évszázaddal későbbi Anonymus munkájukban olyan sajátos keverékét alkották meg az elmúlt idők egymásra rétegeződött és egymást módosító történeti hagyományainak, valamint a maguk kora viszonyainak, hogy mind a mai napig tartanak és még sokáig tartani is fognak a viták Nyesztor és Anonymus forrásértékéről. írásos forrásban szegény századokban annak meghatározása, hogy melyik információt, honnan milyen szóbeli vagy írásbeli kútfőből merítették, melyik fogalmon mit értettek, aligha kecsegtet valaha is a teljes értékű, fellebbezhetetlen hitelű megoldás lehetőségével. Ugyanakkor nem is reménytelen vállalkozás egy-egy kis területet elragadni a múlt nagy fehér foltjaiból. Nemcsak a vállalkozó kedv újul meg időről időre, de a vizsgálati szempontok, a módszerek is tökéletesednek. Nem lehet mondani, hogy új lenne az etnikumok történetét egy-egy forrásban nyomozó eljárás, mégis az utóbbi évtizedekben ennek reneszánszát figyelhetjük meg. Természetes, hogy a szovjet történettudomány figyelmét Anonymusnak a Rutheni népre vonatkozó információi kötötték le,3 míg ugyancsak magától értetődő, hogy magyar kutatók nagy érdeklődéssel fordultak a Nyesztor-krónikában szereplő ugri nép felé.4 De külön tanulmány foglalkozott Nyesztor 1 Nyesztor szövegének kiadása: Poveszty vremennih let. Csaszty pervaja. Tyekszt i perevod. Podgotovka tyekszta D. Sz. Lihacsova. Perevod D. Sz. Lihacsova i B. A. Romanova. Moszkva-Leningrád, 1950. (A továbbiakban e kiadványra Ny. betűvel és az oldalszám feltüntetésével a szövegben hivatkozunk.) 2Anonymus szövegének kiadása: Scriptores rerum Hungaricarum, volumen I. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. P. magistri, qui Anonymus dicitur, Gesta Hungarorum. Praefatus est textumque recensuit Aemilius Jakubovich. Annotationes exegeticas adiecit Desiderius Pais. Budapestini, 1973. 33-117. (A továbbiakban Anonymus szövegére An. rövidítéssel és az oldalszámmal, a kiadvány más forrásaira SRH rövidítéssel és az oldalszámmal utalunk.) 3 V. P. Susann: Russzko-vengerszkijeotnosenyijav IX v. In: Mezsdunarodnije szvjazi Rossziji do 17. v. Moszkva, 1961.131-180. * Iglói Endre: Az orosz ó'skrónika (Poveszty vremennih let) magyar vonatkozású helyeiről. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae 5 (1958) 47-80. Orosz nyelvű változata: Poveszty vremennih let ο vengrah. Slavica. Annales Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae 3 (1963) 83-104; Perényi József: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Kemény G. Gábor (szerk.): Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből I. Bp. 1961. 28-54. Orosz nyelvű változata: Ugri ν „Povesztyi vremennih let". In: Letopiszi i hronyiki. Szbornyik sztatyej 1973 g. Moszkva, 1974. 92—102. 1*
