Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,1083 bizottságot. Kossuth abból sem csinált titkot, hogy ő is kapcsolatot lát a bécsi válasz késlekedése és a nádor felkérése között. Ki is jelentette: „miszerint ha ő fensége nem teljesíti kívánságunkat, a ministerium alkotása iránti várakozásra egy perczig sem volnék kész; s nem volnék hajlandó azon 24 órára, mellyre a ministerelnök úr hivatkozott". Mikor pedig a küldöttség valamivel éjfél előtt visszaérkezett és közölte a nádor beleegyező válaszát és feltételeit — hogy a ház maradjon „a törvényes úton" — , Kossuth erre is kész volt a válasszal. Kifejtette, hogy ez mást nem jelenthet, mint hogy a képviselőház „ne declarálja üresnek a magyar királyi széket". De a király iránti hűség mellett a törvényhozó testület nem követhet el törvénytelenséget: „Az soha sem törvénytelen, mit a törvényhozó test tesz" — hangsúlyozta Kossuth a maga meggyőződését. (Kiemelés utólag.) Majd hozzátette: „mind az, mit a haza megmentésére szükségesnek lát, mind az törvényes". Végül a nádornak a rendelkezése alá adandó katonai erő növelésére irányuló kérése kapcsán rámutatott, hogy íme ez is a haderő gyors szaporítása mellett szól, de nincs idő a részletintézkedések bécsi jóváhagyatására. Kossuth előterjesztette javaslatait a táborba küldendő biztosok személyére is, mire Batthyány szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy kívánatos volna, ha a megbízottak nem kerülnének ellentétbe a nádorral. Kossuth válaszában a nádornak adandó „gyámolításról" beszélt, de finoman kifejezte a vele szemben táplált gyanakvását. Sőt, alkalmat talált arra is, hogy a katonai rendszabályokról igényelt nyilvános tájékoztatásokat helytelenítve, a miniszterelnök mellé is javasoljon egy bizottságot, amely betekintést nyerhetne a haderőre vonatkozó anyagokba. Batthyány, aki érthetően személye iránti fenntartást érzett az indítvány mögött, így válaszolt: „Akár a ház, akár egy kinevezendő bizottmány előtt fog tőlem felvilágosítás kívántatni az erőre és a disponibilis szerekre nézve, azt megadni mindig kötelességemnek ismerem. Ami pedig a végrehajtást illeti, kérem, hogy míg állásomban maradok, szabad kezet engedjenek, mihez ha nem járul a ház, minden pillanatban kész vagyok hivatalomat letenni." Batthyány ezzel 72 órás ideiglenes megbízatása óta másodszor ajánlotta fel a lemondását.s 8 Szeptember 16-án ugyanolyan türelmetlenül várták a bécsi híreket a fővárosban, mint az előző hét szombatján. Bár a ház utolsó ülése későn, éjfél után ért véget, ezen a napon is kétszer gyűltek össze a képviselők. A délelőtti ülésen témánk szempontjából a főváros védelme és a nemzetőrség szolgálatának kérdése, Nyári javaslata az újonclétszámnak a lakosság arányában (127 lélek után két honvéd) történő kivetésére, valamint a nádornak adandó felhatalmazás szövegezése érdemel említést. (Közvetve természetesen igen fontos az úrbéri kármentesítés ekkor tárgyalt kérdése is.) Izgalmasnak az esti ülés ígérkezett, mert az előző napon báró Wenckheimtől, aki a nádor felterjesztését Bécsbe vitte, az a hír érkezett, hogy a királyi üzenet aznap várható. A nyugtalanság talán kisebb volt, mint előző napon, de a délutáni órákban tüntettek Batthyány lakása előtt. A hat órakor kezdődött esti ülésen rövidesen megjelent Batthyány és feszült figyelem közepette bejelentette: mivel sem a király nem teljesítette feltételeit, sem a ház bizalmát nem bírja, ezért megszűnt miniszterelnök lenni. Majd átnyújtotta felolvasásra a király szeptember 15-én kelt kéziratát (annak magyar fordítását), amelyben az uralkodó értesítette István nádort, hogy elfogadta a magyar minisztérium leköszönését és helyesli 58 A képviselőház szept. 15-én esti ülésére: Közlöny szept. 17. (100.); Pap D., Nemzetgyűlés II. 232-244; KLÖM XII. 956-962; a határozatokra: Beér-Csizmadia i. m. 232-234. Kossuth és a nádor tárgyalására: Károlyi, Batthyány pöre I. 114. Batthyány és a nádor előzetes megbeszélésére: Kovács L. i. m. 396. 6 Századok 1978/6
