Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
904 NÉMETH JÓZSEF tüntető a népi demokratikus rend eddigi vívmányainak védelméért lépett fel) a reakciós erőket tömörítő Kisgazda Párt beleegyezett a Baloldali Blokk követeléseinek megvalósításába, amely szorosan összefüggött és következetes folytatása volt a Függetlenségi Front programja megvalósításának, abba, hogy a közéletet a reakciós, fasiszta elemektől megtisztítsák. A B-listára kerülők összeírása 1946 márciusában elkezdődött, de a végrehajtására 1946. május 13-a után került sor, ugyanis a Minisztertanács ekkor fogadta el azt a rendeletet, amely a B-lista alkalmazásáról szólt.2 s A reakció, akár az Igazoló Bizottságok munkájánál, itt sem tétlenkedett. Igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több reakciós hivatalnok állásban maradjon.2 6 A műszaki értelmiségiek közül azokon a területeken szűrte ki a B-lista a politikailag alkalmatlanokat, akik olyan körzetekben „vészelték át" az igazolást eljárásokat, mint például Győr. Itt ugyanis olyan helyzet alakult ki, hogy „a felszabadulás előtt a diósgyőri és budapesti nyilas elemek a győri gyárakat valósággal megszállták ... Ezenkívül Diósgyőrből és Budapestről több áthelyezésre ítélt tisztviselőt Győrbe helyeztek, ami szintén nem járult hozzá a tisztviselői kar demokratizálásához."2 7 A MAVAG győri telepén volt talán legrosszabb a helyzet, ahol majdnem minden tisztviselő nyugatos volt, és sok tisztviselőt már az Igazoló Bizottságok is elmarasztaltak. Az MKP győri szervezetének 1946. szeptember 19-i levele szerint „a MAVAG győri telepén a jobboldali érzelmű hivatalnokok szinte mind a helyükön maradtak, s csak az ÜB néhány tag/át B-listázták" (kiemelés tőlem — N. J.).28 A B-lista az államapparátus megtisztításának jelentős eszköze lett e néhány kirívó eset ellenére. Hatása, eredménye jóval felül múlta az igazolásokét. A rendelet alapján 1946 elejéig 60 000 reakciós hivatalnokot bocsátottak el munkahelyéről.2 9 A reakció szerette volna úgy beállítani a B-listázást, mintha ez az értelmiség többsége ellen irányuló akció lett volna. A valóság az ellenkezőjét mutatta, azt, hogy az értelmiség jelentős része is megértette ennek szükségességét, látta saját sorsának alakulásán keresztül, hogy nem az a baloldali erők elsődleges feladata, hogy eltávolítsák őket, hanem megnyerjék, alkotó részeseivé tegyék az értelmiséget a népi demokratikus átalakulásnak. Az értelmiség többsége elfogadta, hogy a gazdasági stabilizáció érdekében elengedhetetlen a felduzzadt hivatalnoki apparátus létszámának csökkentése. A B-listával s általában a közéletet tisztító lépésekkel nem csupán a szélsőségesen jobboldali, reakciós csoportok nem értettek egyet, mert az is előfordult, hogy a minisztériumokat tévesen informálták jobboldali mérnökök eltávolításáról, akiknek visszavételét követelték - az SzDP-n keresztül is —, és nem is eredménytelenül. Például 1946. májuí 4-én az Üzemi Bizottság a Brennberg-bánya vezetőségénél járt és közölte, hogy B-listát kell végrehajtani. Másnap munkásgyűlést tartottak, s utána az ÜB elnök, a helyi MADIS2 2 5 5000/1946. ME. sz. rendelet az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében sziik séges egyes rendelkezések tárgyában. Két év hatályos jogszabályai 1945-1946. Bp. Grill Káról; Könyvkiadó Vállalat. Bp. 1946. 237. 2 6 A kérdéssel kapcsolatos példákat lásd: Balogh Sándor: Az MKP értelmiségi. . . 466. 2 7 Űj Magyar Központi Levéltár (a továbbiakban: ÚMKL) Bán Antal IX(1) 1938. Jelentés ; győri üzemekről. 2 8 SzOT KL Ip. Min. 1946 9/d. MKP győri szervezetének jelentése a B-listáról. 2 9 A népi demokrácia útja. A Magyar Kommunista Párt III. Kongresszusának jegyzőkönyve. Bp Szikra. 167.
