Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 905 titkár, néhány munkás kíséretében megjelent Vajk bányaigazgató lakásán, és felszólították, hogy este 9 óráig hagyja el a telepet.3 0 Vajk bányaigazgatót — a Bán Antal iparügyi miniszternek küldött feljegyzés szerint — „a soproni pártok védelembe vették és a központi miniszteri biztos hétfőn reggel Zgyerka János bányászszakszervezeti főtitkárral is érintkezést keresett".3 1 Vajk szociáldemokrata volt, melynek hangsúlyozása Bán Antal felé nem volt eredménytelen. Bán Antal utasította Nógrádi Sándor államtitkárt, hogy „Vajkot vissza kell venni".3 2 Az ügy „lezárását" jelentette az 1946. május 8-án keltezett feljegyzés, mely szerint Vajk igazgatót visszahelyezték állásába. Ha a fenti események leírásán kívül más bizonyító anyaggal nem rendelkeznénk, megállapíthatnánk, hogy ez az eset is azon kevés közé tartozik, ahol alaptalan vádak és túlzott ügybuzgalom következtében elmozdítanak egy, az egyik munkáspárthoz tartozó mérnököt. De nem erről van szó. Itt az iparügyi miniszter alapos félrevezetéséről volt szó, és egy reakciós, jobboldali érzelmű mérnök ügyében intézkedtették. Álláspontunk bizonyítására Kossá István SzOT főtitkár Nógrádi Sándor államtitkárhoz írt 1946. március 12-i levelét idézzük, amely szerint: „Brennbergbánya igazgatója egy Vajk nevű egyén, kire a lentjártamkor a bányászok igen panaszkodtak. A panaszokat az alábbiakban közlöm Veled: A megtartott panasznapon tucatszám jelentek meg, akiket lecsukatott 1945 előtt, mert kommunisták voltak, most ugyanez az ember internáltatja őket, mint volksbundistákat meg nyilasokat."3 3 Különösen ezeken a területeken kellett nehéz harcot vívniok a kommunistáknak, nemcsak a reakció ellen, hanem — mint fenti esetünkben láttuk — az SzDP jobboldala ellen is, hogy a demokratikus átalakulás ügyéért folytatott munka ne legyen a szavak játéka csupán, amely az események menetét nem segítette, hanem akadályozta. 1946 tavaszának politikai küzdelmei nem gyengítették, hanem erősítették az MMTSzSz baloldalát. A szakszervezet megalakulása óta nem volt ilyen erős politikai nyomás alatt. A jobboldal általános szakszervezet-ellenes támadását a Kisgazda Párt IX. kerületi polgári tagozatában 1946. július 16-án már úgy fogalmazták meg, hogy „nem kellenek a szakszervezetek".3 4 A politika gyakorlata edzette egyre küzdőképesebbé az MMTSzSz kommunista vezetőit, akik a küzdelmes hónapok után újabb csatába indultak, most már az MMTSzSz-en belül azért, hogy ellensúlyozzák a jobboldalnak az MMTSzSz I. kongresszusát megelőző mesterkedéseit. Mint korábban jeleztük, az MMTSzSz-en belül indította el pozícióharcát a Független Kisgazda Párt jobboldala az 1945-ös nemzetgyűlési választások után, s egyre sürgették a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete I. kongresszusának összehívását, melytől a kisgazda pozíciók megerősödését várták! A baloldal sem tétlenkedett. A kommunista és szociáldemokrata mérnökök tárgyalásokat kezdtek a szakszervezetben dolgozó kisgazdapárti mérnökökkel az MMTSzSz végleges vezetőségének kialakításáról. A tárgyalások kezdeti szakaszában úgy látszott — annak ellenére, hogy a két munkáspárthoz tartozó és a kisgazdapárti mérnökképviselők 30 ÚMKL Ip. Min. IX(l/3) 1945. Feljegyzés a brenbergbányai helyzetről Bán Antal iparügyi miniszternek. 1946. máj. 5. 31 Uo. 3 2 Uo. 1946. máj. 6-i levél. 3 3 SzOT KL Titkársági iratok Ip. Min. 1946 9/d. 3 4 SzOT KL 1945-1948 10/c/d. Az FKgP IX. kerületi polgári tagozatának üléséről i.:\Habuda Miklós: i. m. 154.
