Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Hilton; Stanley E.: Brazil and the GreatPowers 1930-1939 (Ism. :Pető Judit) 984
984 TÖRTÉNETI IRODALOM Ezekben az években forradalmi antiimperializmusa főképp Marti eszméire támaszkodik, de a munkásmozgalommal való találkozása a marxizmus-leninizmus eszméi felé vitte. írásaiból jól látszik, hogy Mella nemcsak kubai kérdésekre figyelt: az észak-amerikai imperializmus kontinentális expanziójának elemzése és harcos tiltakozás a latin-amerikai diktatúrák ellen-egyaránt megtalálható írásaiban. Több cikkben elemzi az olasz fasizmust is. Ezidőből származó írásai elsősorban a forradalmár diákvezető napi eseményekre történő reflexiói. 1925-26-ban a Komintern inspirációjára létrejött Antiimperialista Liga kubai tevékenysége, kerül írásainak középpontjába. Az imperializmus kubai expanziójának elemzése is ezidőben mélyült el (pl. Kuba: egy nép, mely sosem volt szabad, 174-183. old.), s ez év közepén fogalmazódik meg Mellánál: „a vüág elnyomottainak egyetlen reménye . . . Szovjet-Oroszországban van." (189. old.) A Havannába érkező Vorovszkij nevű szovjet hajóról írva is az orosz proletárforradalom lett írása középpontja. A Kommunista Párt egyik alapítójaként (1925) harcolt az imperialistaellenes kontinentális egységfront megteremtéséért. Száműzetése után Mexikóban (1926-29) írásainak tematikája kontinentális méretűre tágult. Az Antiimperialista Ligamozgalom latin-amerikai vezetőjeként ez a téma került egyértelműen figyelme középpontjába, s lényegében ezzel kapcsolatos a perui - de kontinentális igénnyel szerveződő -APRA-mozgalomról (Alianza Popular Revolucionaria Americana) írott nagy elemzése is. A megkülönböztetett figyelmet az indokolta, hogy az APRA a latin-amerikai antiimperialista egységmozgalom megosztásával fenyegetett. Mella bemutatta az APRA ideológiai ellentmondásait, vezetőinek demagógiáját és politikai gyakorlatának kétszínűségét. (Mi az ARPA? (sic), 270-403. old.) Különleges figyelemmel fordult Mella az értelmiség és a középrétegek felé. Különösen a latin-amerikai „középosztályról" írott tanulmánya (A középosztály missziójáról, 472-483. old.) érdemel figyelmet. Ε korszakból származó írásai főképp a Liga-mozgalom lapjában, a libertadorban, s az általa alapított két újságban, az El Machetében és a Cuba Libré-ben láttak napvilágot. írásaiból a 20-as évek antiimperialista erőinek harcait, az USA latin-amerikai politikáját, a diktatúrák terrorját, a kommunisták küzdelmének történetét rekonstruálhatjuk. Élete a forradalmi tevékenységé volt - az egyik legnagyobb hatású kommunista politikussá vált a szubkontinensen. Csak a Machado-diktatúra orgyilkosai tudták elhallgattatni: 1929. január 10-én, 26 éves korában megölték. A Mella írásait tartalmazó kötethez a szerkesztők csatolták a kubai egyetemisták 1923-as országos kongresszusának aktáit, a Kubai Kommunista Párt alapító kongresszusának dokumentumait és az 1927 februárjában, Brüsszelben tartott Antiimperialista Világkongresszus írásait is. Mindhárom kongresszus dokumentumainak kiformálásában Mellának nagy szerepe volt. Mindkét kötet részletes életrajzi kronológiával zárul. Anderle Ádám STANLEY E. HILTON: BRAZIL AND THE GREAT POWERS 1930-1939 (University of Texas Press, Austin. 1975. 228 1.) BRAZÍLIA ÉS A NAGYHATALMAK 1930-1939 A könyv középpontjában a nagyhatalmak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország) harca áll Brazíliáért, mint piacért és mint nyersanyag-lelőhelyért. A könyv a második vüágháború előtti években ábrázolja a Vargas-kormány politikáját, a gazdaságpolitikát irányító személyek és csoportok szerepét, tevékenységük motívumait. Különös figyelmet fordít a gazdaságpolitika, valamint a fegyverkezési program kapcsolatára. Az első fejezetben felvázolja Brazília általános helyzetét az 1930-as években. A lakosság legnagyobb része a tengerparti városokban élt. 50%-ot tett ki az analfabéták száma, magas volt a gyermekhalandóság. Gazdasági téren nem beszélhetünk még integrált nemzeti piacról, a külkereskedelmet a kávéexport uralta. A politikai életben az 1930-as „forradalom" hozott változást a Vargas-rendszerrel. Az ellentétek sora jellemezte a politikai életet: az alkotmányos kormányzatot követelők, valamint a radikálisok
