Századok – 1978
TÖRTÉNETI IRODALOM - Dokumentumkötetek a kubai munkásmozgalom történetéről (IsmAnderle Ádám) 982
983 TÖRTÉNETI IRODALOM formát teremtett, az ipari rabszolgaságét. S bár a harc békés eszközeit látta aktuálisnak, egy levelében leszögezte: ahol a propaganda és az eszmék terjesztésének szabadságát tiltják, ott ő fellázad a hatóságok ellen. Balino álláspontját, osztályszempontján túl az határozta meg a 20. század elején, hogy Kuba Egyesült Államoktól való függése egyre nyilvánvalóbbá lett. Mint Marti harcostársa, a függetlenségi és antiimperialista gondolat egyik fó' képviselője lett a munkásmozgalomban. Ugyanakkor tevékenységében és írásaiban világosan látszik: az eredményes harcot a tudományos szocializmus eszméinek terjesztésétől, a munkáspárt megszervezésétől várta; munkáslapokban írt, megszervezte Kuba Szigete Szocialista Propaganda-klubját (1903), s 1904-ben a Munkáspártot, 1905-ben pedig a Szocializmus Igazságai (Verdades Socialistas) folyóiratot. Több fontos felismerés is motiválta tevékenységét. Egyrészt látta: a munkásosztálynak túl kell jutnia a védelmi jellegű szervezeteken, az önsegélyzés és a szakegyletek szintjén. Másrészt a Kuba „északamerikanizálódásával" felerősödő rasszizmus ellen harcolva több ízben világosan leszögezte: a munkásmozgalom el kell hogy utasítsa a rasszizmust, a fehér munkásoknak nincsenek külön érdekeik. Írásaiból kitűnik, milyen éberen figyelte az európai munkásmozgalom eseményeit, a Szocialista Internacionálé vitáit, az európai nagy pártok tevékenységét. Leszögezi: a termelőeszközök szocializálásának platformján kell állnia a kubai Munkáspártnak. Balino többször is kiemelte, a Szocialista Internacionálé álláspontján áll, de írásai azt mutatják, hogy nézetei a baloldalhoz álltak közel. írásaiban különösen nagy visszhangot kaptak az oroszországi 1905-7-es események. Balino úgy látta: itt „ölt testet egy forradalmi jellegű munkásmozgalom". Balino az oroszországi harcok esetleges győzelme esetén két alternatívát látott: vagy egy képviseleti alkotmányos kormány alakul, mely a forradalom polgári liberális elemeit képviseli, vagy az Oroszországi Szociáldemokrata Párt veszi át a hatalmat s a forradalmat a Szocialista Köztársaság kikiáltásáig folytatja. Erre van lehetőség, vélte Balino, mert az OSzDMP vezeti a forradalmi mozgalmat. Oroszország munkásai támogatására nemzetközi szolidaritási akciókat sürgetett! Helyt kapott a kötetben Balino legnagyobb írása, a Szocializmus igazságai című brosúra is (1905), mely a Szocialista Propagandaklub és a Munkáspárt egyesüléséből létrejött Szocialista Munkáspárt platformját is jelentette. A kötet szerkesztői e brosúrához Blas Roca 1941-ben, e füzethez írott előszavát is csatolták. Blas Roca rámutat: Balino műve népszerű formában megírt, vonzó írás a szocializmus eszméiről. Három kérdés kapcsán azonban kritikai megjegyzéseket fűzött a brosúrához. Balino a trösztöket a szocializmus előkészítőinek tartotta. Blas Roca 1941-ben figyelmeztetett: a termelés társadalmasításának előrehaladása, a technika fejlődése a társadalmi haladás keretébe tartozik, de ez a trösztök elleni harcot nem teszi szükségtelenné. Blas Roca Lassale hatását is kimutatja két kérdésben. Balino a bérharcokat lebecsüli, s a „vasbértörvénnyel" érvel, másrészt a szocializmus céljaként a „munka teljes hozadékát" követeli a proletár számára. Balino 1917-től Szovjet-Oroszországra figyel, a munkásosztály akcióegységét sürgeti a végső felszabadulásért. Verset ír az Októberi Szocialista Forradalomról, 1922-ben pedig, azonosulva a szovjet példával, létrehozza Havanna Szocialista Egyesülését, mely deklarálta, hogy a III. Internacionálé platformját fogadja el. Balino Spartacus néven folyóiratot indít nézetei terjesztésére, 1923-ban pedig megalakította Havannában a Kommunisták Egyesülését, mely az országban hasonló csoportok megszervezéséhez látott. Ez évben kezdett együttdolgozni a fiatal diákvezetővel, Mellával is. A kubai munkásmozgalom aktuális feladatai, a faji kérdés, az USA-imperializmus és latinamerikai expanziója, a nemzetközi munkásösszefogás, az orosz tapasztalatok, Lenin halála a 20-as évekből közölt írásainak főbb témái. Függelékben a szerkesztők Balinóról szóló írásokat és fényképeket is közöltek. Balino életútja a kubai forradalmi-függetlenségi mozgalmak fejlődését reprezentálja, azt, hogy a 19. század forradalmi és függetlenségi mozgalmainak igazi örökösei a kommunisták. Marti és a kommunista mozgalom közt ő az összekötő kapocs. Balinóval összehasonlítva Julio Antonio Mella életműve tragikus rövid időszakot ölel fel (1903-1929), mégis, rendkívül nagy, intenzív tevékenység tükröződik a kötetben. A szerkesztők két részre osztották a kötetet: kubai (1921-25) és mexikói éveire (1926-29). Az első évek (1921-23) a forradalmi diákvezető tevékenységét mutatják be, aki egyre tudatosabban igyekezett a diákmozgalmakat a munkásmozgalommal összekapcsolni. Ezt a szándékot jelzi a José Marti Népi Egyetem megszervezése, amely a havannai munkások és diákok találkozásának fóruma lett.
