Századok – 1978

TÖRTÉNETI IRODALOM - Schaefer; Jürgen: Deutsche Militarhilfe an Südamerika. Militar- und Rüstungsinteressen in Argentinien; Bolivien und Chile vor 1914. (Ism.: Fischer Ferenc) 972

972 TÖRTÉNETI IRODALOM javára tolódott el. A növénytermelés szerkezetének változása, az intenzívebb művelési ágak térhódítása a munkaerő teljes foglalkoztatását mutatja (gyümölcs, kert, szó'ló'kultúra). A szőlő- és gyümölcstermelés terén a nehézségek ellenére nem volt visszaesés, sőt az utóbbinak területe is megnőtt. A szerző úgy összegezi e korszakkal kapcsolatos fő mondanivalóját, hogy a háborútól elpusztított mezőgazdasági termelés gyors helyreállítása a kisparaszti mezőgazdaság történelmi teljesítménye, amelyhez az emeltyűt az évszázadok óta elnyomott népréteg felemclkedési vágya és a demokratikus rendszer iránti bizalma volt. A kisüzemi mezőgazdaság közismert hátrányait azonban a parasztok hősies erőfeszítése sem szüntethette meg. A tanulmánykötet négy értekezésének mindegyike más-más úton kísérli meg a teljes kép kialakítását a hazai mezőgazdaság fejlődésének egy-egy szakaszáról. A nem egységes szempont és a rendelkezésre álló források különbözősége nem mindig teszik könnyen összehasonlíthatóvá az egyes periódusok fejlődését. Az is megnehezíti ezt a törekvést, hogy a történeti sorból kimaradt a háború alatti helyzet alapos elemzése, csupán utalásszerűén foglalkozik azzal a két utolsó tanulmány. Ennek feldolgozása nem késhet sokáig. Mindez nem változtat azonban azon a tényen, hogy ez a kötet valóban jelentős lépés a hazai agrártörténeti irodalomban. Eredményei nemcsak a történettudománynak jelentenek nyereséget, hanem tanulságul szolgálhatnak a tudomány és a gyakorlat számos területén dolgozó agrár szakembereknek is. T. Mérey Klára JÜRGEN SCHAEFER: DEUTSCHE MILITÄRHILFE AN SÜDAMERIKA. MILITÄR- UND RÜSTUNGSINTERESSEN IN ARGENTINIEN, BOLIVIEN UND CHILE VOR 1914 (Düsseldorf, Bertelsmann Universitätsverlag, 1974. 311 1.) NÉMET KATONAI SEGÍTSÉG DÉL-AMERIKÁNAK. KATONAI- ÉS HADFELSZERELÉSI ÉRDEKELTSÉGEK ARGENTÍNÁBAN, BOLÍVIÁBAN ÉS CHILÉBEN 1914 ELŐTT Jürgen Schaefer könyvében Németország mintegy hat évtizedes dél-amerikai katonai befolyásának első szakaszát vizsgálja, 1885-től 1914-ig, három ország - Argentína, Bolívia és Chile - esetében. A vilmosi Németország dél-amerikai katonapolitikájának célját a nyugatnémet szerző a következőképp fogalmazza meg a bevezetőben: 1. A német katonai szervek szorosan együttműködtek a diplomáciai és kereskedelmi testületekkel, hogy együttesen elősegítsék a gazdasági befolyás kiterjesztését a szubkontinensen. Különösen a német kereskedelmi offenzíva támogatása volt az elsőrendű cél. 2. Dél-Amerika országainak katonai-politikai befolyásolása, hogy Németország világpolitikai helyzete kedvezőbbé váljék —. a térségben ugyancsak érdekelt - rivális nagyhatalmakkal szemben. „A katonai tanácsadás a politikai és gazdasági befolyás megszerzésének és biztosításának eszközéül szolgált" (9.1.). A szerző könyve három fő részre tagolódik. Az első rész a „Német katonapolitika és német hadiipari érdekeltségek Chilében, Argentínában és Bolíviában az első világháború előtt" címet viseli. A német katonai befolyás számára kedvezően alakultak a feltételek a szóbanforgó három országban a 19. század utolsó negyedében - írja a szerző. Egyfelől ezekben az országokban megerősödött az a törekvés, hogy korszerűtlen zsoldoshadseregeik helyébe modern, reguláris hadseregeket építsenek ki. Másfelől Anglia csak a haditengerészet vonatkozásában jelentett konkurrenciát Németország számára, a szárazföldi hadsereg vonatkozásában azonban nem. Itt az egyedüli versenytársat Franciaország jelentette, mely a 19. század közepén jelentős katonai befolyásra tett szert Dél-Amerika számos országában. A sedani vereség azonban e nagyhatalom katonai nimbuszát megtépázta. A dél-amerikai országok figyelme Poroszország felé fordult. A porosz hadseregmodell átvétele a szóban forgó országok uralkodó osztályai számára modern, ütőképes hadsereg létrehozását látszott garantálni, mely a kül- és belpolitikai törekvéseket hatásosan alá tudja támasztani. Az 1880-as években igen feszült légkör jellemezte Chile, Argentína és Bolívia egymáshoz fűződő viszonyát, állapítja meg Schaefer, majd körültekintően szemügyre veszi a térség nemzetközi viszonyait.