Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 911 mert megindult a Ferenc József-híd (a mai Szabadság-híd) újjáépítése és a Margit-híd felépítése is kezdetét vette. Az ásványolajipari szakosztály a Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezetének munkásoktatási előadásaihoz kidolgozott programját vitatta meg, és a sok érdeklődővel megindult előadások tapasztalatait értékelte 1946 tavaszán. A geodéziai szakosztályt a földreform ügye foglalkoztatta. Memorandum-tervezetet nyújtottak be a földművelésügyi miniszterhez a földreform műszaki munkálatainak meggyorsítása tárgyában.4 8 Ez összefüggött azzal az igénnyel, melyet a baloldali erők sürgettek az országgyűlésben is, mégpedig azt, hogy a földreform befejezése gazdasági és politikai kérdés egyaránt.4 9 Ebben az időben 500 mérnökcsoport dolgozott a földreform műszaki munkálatain, s 1946 tavaszára az ország 3280 községéből 542 községben befejeződtek a műszaki munkák, 686 községben folyamatban voltak. Nagyon nehéz körülmények között dolgoztak ezek a mérnökök, akik közül sokan nem földmérnökök voltak, hanem a szakszervezet továbbképző tanfolyamán sajátították el a szükséges teendőket,50 s hagyták ott egy időre üzemeiket, intézeteiket, hivatalaikat, hogy a falu életében e fontos gazdasági és politikai kérdésben segíteni tudjanak. Hiányos ruházatban, sokszor élelem és Fizetés nélkül dolgoztak. Ezért kérte 1946 elején az MMTSzSz az Iparügyi Minisztérium Textilgazdasági Irodáját, hogy: „Az Országos Földrendező Tanács által összeállított listán szereplő 301 fő műszaki értelmiségi részére 1 rend ruhát és 1 bekecset a népruházati akcióra szánt mennyiségből mielőbb kiutalni szíveskedjenek."51 Bármennyire nehéz volt a helyzet, dolgozni kellett, mert a földreformot irányító megyei és országos szervekhez a műszaki munkálatokat kérő és sürgető levelek tömege érkezett.5 2 A tervező-építész szakosztály Budapest újjáépítésével foglalkozott, a textilipari szakosztály a magyar textilipar helyzetét, a műszaki akadémia terveit vitatta meg, több más, a szakosztály munkáját érintő kérdés mellett. Kifogásolta a szakosztály, hogy a szovjet—magyar bérmunka vitás eseteit eldöntő paritásos bizottságban az MMTSzSz nincs képviselve.5 3 A felszólalás alapján bevonták az MMTSzSz textilipari szakosztályát e munkálatokba is. Hosszan lehetne sorolni a példákat a különböző szakosztályok vagy vidéki csoportok életéből, amelynek alapján, ha nem is problémamentesnek, de egy aktívan tevékenykedő szervezetnek fogadhatjuk el az MMTSzSz-t. Visszatérve az I. kongresszushoz, megállapítható, hogy a főtitkári beszámolót követő hozzászólások a vidéki szervezetek, a budapesti szakosztályok munkájának önkritikus bemutatásával járultak hozzá a szakszervezeti munkáról kialakítandó kép felvázolásához. Mindezek mellett nem szabad szó nélkül hagyni azt a tényt sem, hogy a kongresszusi vitában nem csupán a pozitív irányvonal érvényesült. Ha nem is többségében, de elhangzottak disszonáns felszólalások is. Voltak, akik a politikai kérdésekkel való foglalkozást, a politikai kérdésekben való állásfoglalást csak a vezetőség feladatának tekintették, s a szakszervezet tagjainak tevékenységét igyekeztek a szakmai kérdésekkel való foglalkozásra korlátozni. Volt, aki a műszaki értelmiség közéleti szerepének hiányát abban látta, hogy 4 8 SzOT KL MMTSzSz 1946 6/A. Jelentés a geodéziai csoport munkájáról. 4 9 Uo. so Szabad Nép, 1946; máj. 5. 5 ' SzOT KL MMTSzSz 1946 13/b. Az MMTSzSz vezetőségének levele az Iparügyi Minisztérium Textilgazdasági Irodájának. 5 2 UMKL XII M. H. (Műszaki Hivatal) iratai. 5 3 SzOT KL MMTSzSz 1946 6/A. Jelentés a textilipari szakosztály munkájáról. 8*
