Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
912 NÉMETH JÓZSEF nem találnak kellő támogatást a mérnökök és technikusok. Ezt a felszólalást azonnal többen ellenpéldákkal utasították vissza. A kongresszuson „Határozatot" fogadtak el, melyet az 1946. május 5-iaVasas Székházban tartott MMTSzSz nagygyűlésen megerősítettek. A „Határozat" hangsúlyozta az ország újjáépítésének döntő fontosságát, és leszögezte, hogy az újjáépítés munkájában a műszaki értelmiséget még jobban mozgósítani kell. A kongresszus helyeselte a kormány gazdasági tervét és „ezért a kongresszus utasítja a szakszervezet központi vezetőségét, választmányát, szakcsoportjait és különleges bizottságait, hogy a kormánnyal, a minisztériumokkal, a Szakszervezeti Tanáccsal és a többi szakszervezettel megfelelő formában együttműködve szervezetileg és működjön közre a terv részletes kidolgozásában".5 4 A kongresszus utasította a szakszervezet vezetőségét, hogy az ipari vállalatok kormányprogram szerinti államosításába és ellenőrzésébe kapcsolódjanak be. A főtitkári beszámoló is érintette, a felszólalók is foglalkoztak az iparági szervezés kérdéseivel. „Nem kétséges - írta a Műszaki Értelmiség 1946. június 1-én -, hogy a fejlődés során kialakul az az állapot, amikor a mérnökök és munkások ugyanabban a szakszervezetben lesznek." Ε megállapítást annak alapján tették, hogy a kongresszus kimondta: a szakszervezet szakosztályait és szakcsoportjait iparágak szerint kell megszervezni, hogy a termelés fejlesztésébe és érdekeik védelmébe így minél jobban be tudjanak kapcsolódni. Az I. kongresszus idején úgy látták az iparági szervezés kérdését — amely később módosult —, hogy: „A mi álláspontunk szerint a termelés megköveteli, a termelés struktúrája magával hozza, hogy az iparáganként összefogó szakszervezetek alakuljanak ki, de ezen kívül szükség van egy általános műszaki értelmiségi szakszervezetre is."5 5 A kongresszus hangsúlyozottan kiemelte a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus ország műszaki értelmiségeivel, tudományos dolgozóival az egyre mélyülő kapcsolatok további erősítését. S 1946 májusában az infláció utolsó hónapjaiban, a gazdasági stabilizáció küszöbén még élesebben jelentkeztek a stabilizációs kollektív szerződés előkészítésének igényei. A kongresszus előtti politikai viták bemutatásánál látható volt, hogy milyen kísérleteket tettek a jobboldali erők azért, hogy a kongresszus előkészítését megzavarják, illetve pozícióharcuk középpontjába állítsák. Nagy felelősség hárult a műszaki értelmiségre ezen a kongresszuson, éretten, politikusán kellett dönteni a jó ügy érdekében. Sikerült-e a választásnál a jobboldal dédelgetett elképzeléseit diadalra vinni? A műszaki értelmiség ezen a kongresszuson — amely a politikai küzdelmeknek nem lezárója volt, hanem egy jelentős állomása — átesett a tűzkeresztségen. Az MMTSzSz legfőbb vezető testülete a 9 tagú elnökség volt, melynek 3 MKP, 3 SzDP, 2 FKgP és 1 párton kívüli tagja lett.5 6 A szakszervezet elnöke Fischer József építész, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, országos újjáépítési kormánybiztos lett. Mint korábban is jeleztük már, Fischer József az SzDP jobboldalához tartozott, „irányítható, de erősen kézben kell tartani, mert polgári elemekkel való együttműködésre is hajlamos"5 7 — fogalmazta meg a jelölő bizottság összefoglalója. A főtitkár Zentai Béla 5 4 SzOT KL MMTSzSz 1946/5. Az MMTSzSz I. kongresszusának határozata. Részletek megjelentek: Műszaki Értelmiség, 1946. máj. 15. ss Műszaki Értelmiség, 1946. máj. 15. 56 SzOT KL MMTSzSz 1946/5. Az MMTSzSz 1946. máj.4-i kongresszusán választott elnökség és Központi Vezetőség. 5 'SzOT KL MMTSzSz 1946/5. Az elnökség tagjainak jellemzése.
