Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 909 resszust Köves András, a Magánalkalmazottak Országos Szabad Szakszervezetének főtitkára. Somogyi Miklós, a MÉMOSz elnöke a munkás és mérnök jó kapcsolatának fontosságát elemezte: „Mi, építőmunkások talán legjobban tudjuk értékelni a mérnökök és a technikusok munkáját. Közvetlen kapcsolataink vannak a mérnökökkel akkor, amikor alkotunk, dolgozunk." A kormány nevében Nagy Ferenc miniszterelnök köszöntötte a mérnököket és technikusokat. Az MMTSzSz I. kongresszusára a népi demokratikus országok mérnökszakszervezetei is elküldték képviselőiket.4 3 Zentai Béla főtitkári beszámolójában hangsúlyozta a kongresszus jelentőségét, azt, hogy mérnökök és technikusok először vannak együtt, először beszélik és vitatják meg közös problémáikat, majd a következőkben a műszaki értelmiség komoly felelősségét elemezte. Az indulás (az MMTSzSz nregalakulása) a magyar műszaki értelmiség számára azt a lehetőséget adta meg, azokat a feltételeket teremtette meg, hogy a népi demokratikus átalakulás folyamatában részt vehessen, s a mérnökökön és technikusokon múlott, hogy részt tudtak venni az üzemek megindításában, s mindenütt, ahol megkezdődött az ország újjáépítése. A mérnökök százával kapcsolódtak be, sokszor minden ellenszolgáltatás nélkül, különböző helyeken a termelés megindításába. S ahogy korábban láttuk, küzdelmes, hasznos munka várt a műszaki értelmiségre, és a baloldali erőkkel együtt tudták csak visszaverni azokat a támadásokat, amelyek a munkások és mérnökök kialakuló kapcsolatai közé akartak éket verni. Mint ismeretes, a munkásság egy részénél bizonyos fokú értelmiségellenes hangulat volt tapasztalható. Mi okozta ezt? A munkások közül sokan az elnyomók közvetítőit, a volt uralkodó osztály kiszolgálóit látták a mérnökökben. Az elfogadható, hogy az értelmiség egy része nem csupán munkáján keresztül vált az uralkodó osztály kiszolgálójává, hanem eszmeileg is azonosult vele, de jelentős részénél a munkamegosztásból adódott sajátos helyzetéből vontak le ilyen következtetést. A munkások és mérnökök alakuló és egyre javuló kapcsolatai kezdték eloszlatni a bizalmatlanságot, melyhez jelentős segítséget nyújtott a Szakszervezeti Tanács. A főtitkári beszámoló az eredmények mellett a további jobb munka reményében foglalkozott a meglevő nehézségekkel is. Mint korábban láttuk, a szakszervezet munkáját a szakosztályokon keresztül végezte. így elengedhetetlenül fontos volt, hogy ezek a szakosztályok egyre eredményesebben és aktívabban dolgozzanak. A szakosztályok munkájában nem egyforma tendencia érvényesült. Két# típusát lehetett megkülönböztetni a szakosztályoknak. Az egyik esetben arról volt szó, hogy a munka kezdetén néhány 4 3 Részt vett a kongresszuson a Bolgár Mérnökök és Építészek Uniója, a jugoszláv JSRNJ (a gazdasági igazgatási és technikai intézmények tisztviselőinek szakszervezete), a szovjet, a román, a csehszlovák, a lengyel szakszervezet delegációja. Itt kell megjegyezni, hogy a környező népi demokratikus országokban is hasonló szervezetei voltak a műszaki értelmiségnek, mint hazánkban. — Lengyelországban működött a NOT, amely az egyes iparágak mérnök-technikusait iparáganként összefogó műszaki egyesületek kulcsszerve volt. - Csehszlovákiában fennállt a SIA, a cseh mérnök szövetség, melynek technikusok nem lehettek a tagjai. Fennállt még a Kamara is. — Romániában külön mérnök, külön technikus egyesületek működtek, de ezek között az AGIR túlsúlyra tett szert és a szakszervezeti tanáccsal szorosan együtt dolgozott, sőt az AGIR-t elvi érdekvédelmi kérdések tárgyalásában is bevonta a szaktanács. - A később megalakult Német Demokratikus Köztársaságban egy Technikus Kamara fogta össze a műszaki értelmiséget. - Jugoszláviában a felszabadulás után bizottság alakult a műszaki értelmiség helyzetének vizsgálatára, amely létrehozta a Technikai Frontot. Ez csak szakmai kérdésekkel foglalkozott. Ezenkívül a műszaki értelmiség 26 ipari szakszervezethez tartozott. 7 Századok 1978/5
