Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
908 NÉMETH JÓZSEF Miklóst, Mikes Alfrédot, Lakatos Bélát és Gábor Istvánt javasolta. A névsor elhangzása után Irsay Ervin azonnal kifogásolta, hogy őket — mármint az FKgP-t - kihagyták az ötös bizottságból. Zentai egyértelműen megfogalmazta, hogy a pártközi tárgyalásokon résztvettek a kisgazdák, elmondták és sokszor a végletekig védelmezték elképzeléseiket, hatalmi törekvéseiket. Ennek a bizottságnak nem a viták folytatása lesz a feladata, hanem az, hogy a kongresszus megtartásának szervezetig kérdéseit előkészítse és gyakorlatilag lebonyolítsa. A Zentai által képviselt állásponthoz hozzászólva Székely Dezső aláhúzta, hogy a kongresszusi eredményt majd a szavazatok döntik el, nem ez a bizottság, és ha a kisgazdák többségben lesznek, győzhetnek, realizálhatják elképzeléseiket, de ott a magyar műszaki értelmiség szakszervezeti tagjainak képviselői lesznek, s a küldöttek összetétele nem a koalíciós pártok országos választási eredményei szerint alakulhat, hanem a mérnökszakszervezet különböző csoportjainak összetétele szerint. Kővágó József Irsay Ervin álláspontját támogatta, különösen azért, mert az Intéző Bizottságban dolgozó kisgazda mérnökök aktív munkát végeztek, s nem lenne igazságos az ötös bizottságból való kizárásuk. Valahogyan, ha nem is mondták ki a kisgazdák, csak arra számítottak, hogy a pozíciókért folytatott harc állomása lehet ez a munkabizottság is. Itt megint arról volt szó, hogy vagy elfogadják a kisgazda tagot is a bizottságba, vagy az Intéző Bizottság ülésein tovább vitatják a kérdést, amely a kongresszus menetére lehetett volna negatív hatással. Ezért javasolta Philip Miklós, hogy a bizottságba vegyenek be kisgazda képviselőt is, de a bizottság munkájáról állandóan tájékoztassa az Intéző Bizottságot. Úgy látszott, a kérdés nyugvópontra került, amikor Kővágó József felvetette a bizottság önállóságát, nagyobb hatáskörét. Itt vált világossá, hogy kisgazdák milyen elképzeléseket melengettek. Gyakorlatilag folytatódott volna a vita, de az Intéző Bizottság többsége ezt nem fogadta el, hanem a Munkabizottság feladatát csupán a kongresszus előkészítésében jelölte meg, a gyakorlati teendők elvégzésében. Ezt kénytelenek voltak az Intéző Bizottság kisgazda tagjai elfogadni. Ilyen előzmények után hívták össze 1946. május 4-én délelőtt fél 11 órára a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének I. kongresszusát a szakszervezet Szalay utcai Székházának nagytermébe, amelyen 250 küldött és meghívott képviselte az MMTSzSz 11 000 tagját. Egy kongresszus mindig jelentős határkő egy-egy társadalmi szervezet életében. Az MMTSzSz I. kongresszusának jelentőségét az a tény emelte még magasabbra, hogy megalakulása óta ez az első számvetés, és a magyar társadalomban ez az első olyan alkalom, amikor a műszaki értelmiség minden csoportja, mérnökök és technikusok együtt adnak számot a megtett közel másfél éves útról. Az eseményekről, a buktatókról, a küzdelmekről és a további feladatokról kellett szólni és számot adni. A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének I. kongresszusát Fischer József, az MMTSzSz elnöke nyitotta meg. A műszaki értelmiség társadalmi, politikai és technikai feladatairól beszélt, melyet kiegészített Kővágó József polgármester, amikor üdvözlő szavaiban úgy értékelt, hogy: „Az a munka, amit eddig a szakszervezet végzett, gyönyörű volt. A mérnöktársadalmat igyekezett összefogni annak a célnak az érdekében, hogy a műszaki társadalom ebből a nagy munkából a reánehezedő súlyos terheket vállalja és viselje."4 2 50 000 magántisztviselő nevében köszöntötte a kong-42 Műszaki Értelmiség, 1946. máj. 15.
