Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
902 NÉMETH JÓZSEF tisztogatási akció végrehajtásába. A baloldali erők küzdelme nem volt eredménytelen. Az 1946. március 5-én létrejött Baloldali Blokknak a szakszervezetek is tagjai lettek, így még eredményesebben és következetesebben lehetett harcolni a tömegek megnyeréséért, a koalíció baloldalának erősítéséért. A reakció látta, hogy a baloldali erők egysége egyre erősebb és országos méretekben mozgósító erővé vált, kísérletet tettek arra, hogy a mérnökök és technikusok körében MMTSzSz-ellenes hangulatot keltsenek. Erre ürügyül szolgált a korábban már jelzett Mérnök és Építész Egylet feloszlatása. Az FKgP-hez tartozó Ivánka András még 1946. február 12-i mérnöktagozati ülésükön is azt fejtegette: 1945 tavasza óta azon fáradozott, hogy az Egylet újból megindulhasson. „Erdei Ferenc belügyminiszter megértéssel viseltetett az Egylet kérdésében, s most a két kommunista egymásra talált, Nagy Imre belügyminiszter és Poros Tamás az MMTSzSz részéről, akik legyilkolták az Egyletet."16 Ez a féktelen harag, amely a Kisgazda Párt mérnöktagozatának megbeszélésein sorban megnyilvánult, még inkább, szinte a kényszer erejével arra ösztönözte a két munkáspártot, hogy akcióegységét, együttműködését még erősebbé és eredményesebbé tegye a műszaki értelmiség soraiban is. Az egységes fellépést bizonyos fokig nehezítette az a tény, hogy az SzDP mérnökcsoportjának az a Presser István volt a vezetője, aki a centrista, majd jobboldali irányvonalat követte — külföldre távozásáig —, így az „önálló" pártpolitikai vonal érvényesült inkább munkájukban, mint az egységre törekvés. Az SzDP mérnökcsoportjának 1946. március 20-i ülésén Presser István, a párt értelmiségi titkára a mérnökcsoport feladatairól szólva a feladatok kettős irányáról beszélt. Egyrészt arról, hogy javaslatokat, terveket kell kidolgozni a Szociáldemokrata Párt parlamenti, városi és községi törvényhatósági frakciója számára, másrészt a párttagok mozgósítására a szakszervezetben végzendő munkára s e munka összefogására.17 S hogyan alakult az MKP politikai irányvonala a műszaki értelmiség körében? Szemerényi Oszvald, az MKP KV értelmiségi bizottságának titkára 1946. április 16-án megküldte Zentai Béla főtitkárnak az értelmiségi bizottság általános programját, melynek megvalósításához kérték az MMTSzSz közreműködését. Az MKP értelmiségi bizottságán belül külön műszaki értelmiségi bizottságot hoztak létre, amely a végzendő feladatokat két fő területen jelölte ki. Egyrészt a műszaki értelmiség munkaterületén kifejtendő munkára, másrészt a műszaki értelmiség felé követendő irányvonal meghatározására.18 Helyesen állapította meg a tervezet, hogy nemcsak a párthoz tartozó műszaki értelmiségre kell figyelemmel lenni, hanem más pártokhoz tartozó és a párton kívüli műszaki értelmiségre is. Ugyanis az MKP elengedhetetlenül fontosnak tartotta, hogy az értelmiség rétegén belül a műszaki értelmiség egészét megismertesse politikájával, elképzeléseivel, a helyes lenini értelmiségi politika elveinek megfelelően figyelembe véve azt, hogy „az értelmiség nem lesz egyik napról a másikra kommunista. Hosszú, türelmes munkára var szükség az átneveléséhez". Arra törekedtek, hogy egyre több mérnököt és technikusi tudjanak közelebb hozni a tudatosan tevékenykedő értelmiségiek táborához. A műszaki értelmiségi bizottság létrehozása azért is fontos volt az MKP-nak, meri — mint láttuk — az SzDP, FKgP rendelkezett ezekkel, s ha továbbra is azt az utat követ: 16 SzOT KL MMTSzSz 1946 6/a. Az FKgP mérnökcsoportjának 1946. febr. 12-i ülése. 17 SzOT KL MMTSzSz 1946 6/b. Az SzDP mérnökcsoportjának 1946. márc. 20-i ülése. 1 "SzOT KL MMTSzSz 1946/5. A műszaki értelmiségi bizottság munkaterve.
