Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 901 demokrata szakszervezeti küldöttek nem vesznek részt, és esetleg megválasztásukat sem veszik tudomásul."9 Kossá István a szociáldemokraták „ultimátumszerű" ajánlatát visszautasította, mely után az SzDP közleményt adott ki, hogy a küldöttek nem vesznek részt a kongresszuson.1 0 Az MKP a kongresszus zavartalansága és az egység fenntartása érdekében - hosszas vita után — belement az SzDP kérésének teljesítésébe. A kongresszuson megválasztott Szakszervezeti Tanács tagja lett Zentai Béla is, az MMTSzSz főtitkára. Az 1945 végén, 1946 elején megtartott különböző szakszervezeti választásokon a 806 vezetőségi tagból 462 MKP, 252 SzDP tag volt, a többiek más pártokhoz tartoztak, illetve pártonkívüliek voltak.1 1 A fentiekből is látható, hogy az MKP egy erősebb pozícióból ment bele — kifejezetten az egység érdekében — a paritás elvébe. Mindezek a tények nem maradtak hatástalanul az MMTSzSz-ben sem. Itt is a kommunisták és a szociáldemokraták — szoros kapcsolatban és összefüggésben e pártok általánosan követelt irányvonalával — erősítették kapcsolataikat, a pártok akcióegységének jegyében dolgozták ki elképzeléseiket. Az akcióegység ténye mellett szóvá kell tenni ugyan azt is, hogy amikor bizonyos kérdésekben viták voltak a szociáldemokraták és a kommunisták között - például, amikor az államosítások után a tulajdonosok kártalanítását hangsúlyozták a szociáldemokraták — az FKgP azonnal rezonált ezekre. 1946. január 15-i mérnökcsoporti ülésükön Mistéth Endre külön aláhúzta, hogy „a szociáldemokraták velünk vannak, amikor a régi tulajdonosok kártalanítását követeljük".1 2 Az FKgP mérnökcsoportján egyre inkább erőt vett a program nélküli kapkodás, igyekeztek egységesnek mutatkozni, de önkritikusan megállapították - az 1946. január 15-i ülésen —, hogy „mi kisgazdák csak annyit teszünk, hogy lényegtelen dolgokba belekapaszkodunk". Úgy vélték, hogy a kisgazda mérnököknek aktívabbaknak kell lenniök, nem szabad, hogy a munkáspártok javaslatai meglepetésszerűen éljék őket. A kommunisták gazdaságpolitikai cikkei ellen nem tudtak érvelően fellépni. A Kis Újságban gazdasági rovatot akartak indítani, de azt Dessewffy Gyula nem engedte.1 3 Mindezekhez hozzájárult, hogy a baloldali erők 1946 elején általános ellentámadást indítottak a reakció ellen, s a népmegmozdulások szervezésének, irányításának élharcosai mindenütt a szervezett dolgozók voltak. Az MMTSzSz vezetősége helyesen látta a helyzet adta feladatokat, amikor az 1946. január 6-i gyűlésen határozatot hoztak a munkásszervezetekkel való együttműködés elengedhetetlen szükségességéről.14 A szervezett munkásság harcának fő területe a közigazgatás demokratizálásának kérdése volt. A baloldali erők követeléseit az MKP 1946. február 16-i sportcsarnoki nagygyűlése fogalmazta meg,1 5 s ez jeladás volt az országos támadás megindítására. Mindenütt követelték a közigazgatás megtisztítását, a fasiszta elemek eltávolítását, s a szakszervezetek bevonását a 9SzOT KL Titkársági Iratok 1945-1948 10(B)d. 1 "Népszava, 1945. dec. 2. 1 ' Habuda Miklós: A magyar szakszervezetek a népi demokratikus forradalomban. Táncsics Könyvkiadó. 1971. 96. 12 SzOT KL MMTSzSz 1946 6/a. ' 3 Uo. 1946. jan. 15. 14 SzOT KL Szakszervezeti Tanács 1946 29/a. 1 5 Habuda Miklós: i. m. 143-144.
