Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON 889 Piros László kommunista képviselő a nemzetgyűlés 1946. szeptember 18-i ülésén interpellációt nyújtott be a kormányhoz a munkanélküliség kérdésében. Nagyhatású oeszédben ismertette a tőkések szabotáló tevékenységét, a munkanélküliek nehéz helyzetét és hathatós intézkedéseket követelt a munkanélküliség enyhítése, a munkások helyzetének megjavítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy ,,a sok tízezer munkanélküliben igen nagy az izgalom és elégedetlenség, amikor még a lakbérét sem tudja kifizetni és hol van még a megélhetés".9 3 A munkanélküliség enyhítésének eszközéül a közmunkák sürgős megindítását, az ílbocsátások megszüntetését, az üzemek termelésének növelését jelölte meg. Igen érdekes az a gondolatmenete, melyet a munkanélküli segély tárgyában fejtett ci. Kijelentette, hogy „a magyar munkásság a munkanélküli segélynek még a gondolatától s irtózik. Mi nem akarunk munkanélküli segélyt, meg nem dolgozott munkabért. Mi azt ikarjuk, hogy munkaalkalmat teremtsen a kormány, a demokrácia, és becsületes építő Tiunka után kapják meg a munkások azt a fizetést, amely csak minimálisan elég ahhoz, logy ezeket a nehéz időket átvészeljék."94 Ugyanezen a véleményen volt a földmunkásság is. A Csongrád megyei Földmunkás szövetség titkára 1947. március 10-én a kormányhoz írt levelében kifejtette, hogy ,a munkásság tisztában van az ország nehéz helyzetével, éppen ezért nem munkanélküli egélyt, hanem olyan munkát kér, amelyre az ország felépítésének tekintetében szükség ran".9 s A kommunisták állásfoglalása tehát valóban a munkanélküli tömegek hangulatát ükrözte. Piros László azonban tekintettel a munkanélküliség óriási politikai, gazdasági elentőségére, igen nagy horderejére, azt is kijelentette, hogy „ha a kormány nem tud nunkaalkalmaí teremtem, tehát a végső esetről beszélek — mint utolsó lehetőség: fizessen nunkanélküli segélyt". A kommunisták álláspontja tehát a munkanélküliség kérdésében igen világos és élravezető volt az ország gazdasági helyzetének adott körülményei között. Munkaalka-Dm teremtése, értéket teremtő munka biztosítása, és végső soron munkanélküli segély olyósítása a munkanélkülieknek. Piros Lászlónak ez az álláspontja végeredményben negegyezett az MKP-nak már 1944. november 30-án meghirdetett programjával, melyben ;szögezte, hogy „a munkanélküliség megelőzésére munkaalkalmat kell teremteni és a munkanélkülieket addig is állami segélyben kell részesíteni".9 6 A párt 1946-ban csak reálpolitikai meggondolásokból módosította némi árnyalattal ζ 1944-ben meghirdetett programját a munkanélküli segéllyel kapcsolatban. A FÉKOSz vezetői a Politikai Bizottság 1948. április 1-i ülésén újólag felhívták a ommunisták figyelmét arra, hogy ezrével van olyan mezőgazdasági munkanélküli, aki állandó ínséget szenved, akiknek nem tudjuk bizonyítani a demokrácia előnyeit", s azt is 9 3 ÜMKL Iparügyi Minisztérium, Bán Antal miniszter rendezetlen iratai, 2703. ikt. Piros László ipviseló'nek a nemzetgyűlés 60. ülésén 1946. szept. 18-án a munkanélküliség kérdésében elhangzott terpellációja. '4 Uo. 9 5 Párttörténeti Közlemények, XVI. évf. 3. sz. 1970. aug. 114-115. Bírta István: i. m. 9 6 Olvasókönyv a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetének tanulmányozásához, tp.: Kossuth. 1970) 22.
