Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
890 BAKSAY ZOLTÁN hozzátették ehhez, hogy ez a munkanélküli tömeg „állandóan alkalmas pont az elégedet lenség felkeltésére".9 7 A fontos politikai kérdéssé váló munkanélküliség enyhítése érdekében a kormány zat az ország gazdasági erejéhez mérten számos intézkedést hozott. 1945 nyarán a; ideiglenes nemzeti kormány 6490/1945. ME. sz. rendelete kimondta, hogy a fizika munkások közvetítése kizárólag a szakszervezetek feladata, és a szakszervezeti közvetítő kön kívül minden más közvetítőt beszüntetett. Ezzel visszaállította, sőt ki is terjesztette ; szakszervezetek közvetítő jogát, melyet a háború utolsó szakában szüntetett meg ; szélsőjobboldali Sztójay-kormány. A rendelet értelmében minden munkavállaló és munka adó a munkaviszony megszüntetését köteles volt bejelenteni a munkaközvetítőnél, aká tagja volt a szakszervezetnek, akár nem. Munkaerőt csak a szakszervezeti közvetítői keresztül lehetett alkalmazni. Budapesten 42, vidéken pedig 25 szakszervezeti munka közvetítő tevékenykedett sikeresen.98 Az ipari munkaközvetítés szabályozását 1945 végén követte a mezőgazdasági muri kások közvetítésének szabályozása a 100 800/1945. FM. sz. rendelet kiadásával, amel; elrendelte az egyes városokban és községekben a munkaközvetítő irodák felállítását és ; közvetítés kizárólagos jogát ezekre ruházta át. Gazdájukká a FÉKOSz-t tette meg. I rendelet végrehajtása 1945 végén és 1946 elején akadozott. Ezért a rendelet kiegészítése ként kiadott 140 140/1946. FM. sz. rendelet lehetővé tette, hogy ahol a gazdaság munkaközvetítőket a FÉKOSz égisze alatt nem állították még fel, ott továbbra is 200 600/1941. FM. sz. rendelettel létesített községi és városi gazdasági munkaközvetítő] látják el a közvetítés feladatát.9 9 A mezőgazdasági munkaközvetítők tevékenységéről nem rendelkezünk áttekintés sel, a szakszervezeti munkaközvetítők munkájáról azonban az 1946. és 1947. évekr pontos adataink vannak. A fenti adatok tanúsága szerint — az idényszerű behatásokat kivéve, melyek főleg a év végén és elején jelentkeztek — a közvetítések száma szüntelenül növekedett, ami gazdasági élet lassú megélénkülését, a termelőmunka megindulását jelezte. A munkanélküliség leküzdésének feladatát a 2660/1945. ME. sz. rendelet 194 közepén az újjáépítési miniszter ügykörébe utalta. A rendelet értelmében a munkanélkül ség leküzdésével, a munkaerő mozgósításával kapcsolatos minden intézkedéshez az újj< építési miniszter egyetértése szükséges. Az újjáépítési miniszter azonnal munkához látotl és 1945. július 20-án kiadta a 22 100/1945. UM. sz. rendeletét, mely a szakmunkások é üzemi munkások nyilvántartásba vételéről intézkedett. A rendeletnek az volt a célja, hog pontosan megállapítsák egyrészt az ipari munkások számát, másrészt az éppen foglalko; tátott és munkanélkül álló munkások számát, hogy áttekintést nyerjenek a helyzetrő Ebbe a munkába a szakszervezeti munkaközvetítőket is bevonták.100 97 Párttörténeti Közlemények, XVI. évf. 3. sz. 1970. aug. 114-115. Birta István: i. m. 9 8 Magyar Közlöny, 1945. aug. 15. 103. sz. Az ideiglenes nemzeti kormány 6490/1945. ME. S2 rendelete a testi munkások munkaközvetítése tárgyában. "Magyar Közlöny, 160. sz. A földművelésügyi miniszter 100/800/1945. F.M. számú rendelet a gazdasági közvetítő irodák felállításáról. - Magyar Közlöny, 1946. febr. 28. 49. sz. A belüg> miniszter 152459/1946. III. Β.M. sz. körrendelete a gazdasági közvetítő irodák felállítása tárgyában. 1 0 0 Magyar Közlöny, 81. sz. 1945. júl. 20. Az újjáépítési miniszter 22 100/1945. ÚM. S2 rendelete a szakmunkások és az üzemi munkások nyilvántartásba vételéről.
