Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
888 BAKSAY ZOLTÁN meghosszabbítását. A munkanélküliek fenyegető magatartására, a munkanélküliségbe! rejlő társadalmi veszélyességre igen sok közigazgatási vezető hívta fel a kormányszerve] figyelmét.9 0 A legsúlyosabb helyzet vidéken volt a mezőgazdasági és földmunkások körében, ι földreform következtében — mint már említettük - a summások, a mezőgazdasági csel« dek, a részesek egy része keresethez nem jutott, a törpebirtokosok pedig vetőmag é termelési eszközök hiányában, de igen nagy mértékben az aszály következtében, megélhe tésüket nem tudták biztosítani. A kubikos munkások pedig — főleg a tiszántúli részen az építőipari és az ármentesítő-társulati munkák elmaradása következtében 1946 nyarán é ősszel a télrevalójukat sem tudták megkeresni. A mezőgazdasági munkások és a kubikc sok ugyanis az év 52 hetéből általában 40 héten keresztül dolgoztak és ez alatt az idő alal kellett megkeresniök az egész évi kenyeret. A mezőgazdasági főidény az infláció idejére i a stabilizáció első hónapjára esett. Az inflációs keresetek elértéktelenedtek, a stabilizáci első hónapjaiban pedig a hitelmegszorítások a megfelelő kereseti lehetőségeket nem tetté lehetővé. Ezek az okok azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági és földmunkások j része 1946 második felére, minden tartalékából kifogyva éhezésnek nézett elébe. A FÉKOSz Heves megyei titkársága egyik 1946. évi jelentése szerint, amelyet földművelésügyi minisztériumnak küldött meg, a megye területén a földmunkások 70% munka nélkül volt. „Családjaikkal a közelgő tél beállta előtt a legnehezebb helyzetbe élnek, és amennyiben valamilyen hatósági beavatkozás nem történik és helyzetükön nei segítenek, a legszomorúbb helyzetnek néznek elébe, ami demokratikus szempontból ι szociális viszonylatban szinte kétségbeejtő."91 A földmunkások, írja a továbbiakban, közelgő tél miatt kiszámíthatatlan következményekkel járó helyzetbe kerülhetnek, ezért közmunkák megindítását sürgetik. Ha a kormányszervek sürgősen nem intézkednel „a munkanélküliség szülte elégedetlenség következtében előreláthatólag előállható ki molyabb következményeket a földmunkások megyei vezetősége nem vállalja".9 2 Hasonló tartalmú jelentések, levelek sokaságát küldték a megyei szervek a komm nista és szociáldemokrata pártszervezetek, valamint a szakszervezetek a kormányszervei hez és a pártok központi szerveihez, rámutatva a munkanélküli mezőgazdasági munkásc és az ipari munkások nyomorúságos helyzetére, továbbá a tőkések mesterkedéseire i melyekkel mesterségesen növelték a munkanélküliséget. 90 ÜMKL Gazdaségi Főtanács XXII1-2. sz. XIX./8. tétel 228/947. ikt. 1947.1. 2. Mistéth End építés- és közmunkaügyi miniszter előterjesztése a GF-hez a munkanélküliség kérdésében. ÚMK Újjáépítési Minisztérium VI. cs. l/a. Elnöki és Általános Főosztály 354. alapszám 11356. ikt. 194 Egerszólát hivatali és társadalmi szerveinek levele a közmunkaügyi miniszterhez a munkanélkülis tárgyában. - ÚMKL Gazdasági Főtanács XXIII-2.cs. XIX/8. tétel 9133/47. ikt. Csongrád meg; alispánjának levele a miniszterelnökhöz a munkanélküliek megmozdulásáról. - ÚMKL Újjáépíti Minisztérium VI. cs. l/A. Elnöki és Általános Főosztály 22789. ikt. Karcag m. város polgármesterén jelentése Szolnok megye főispánjának a munkanélküliek megmozdulásáról. - Uo. Elnöki és Általán Főosztály 28908. ikt. Pestmegyei Dunavédgát Társulat ellen intézett tüntetés. - ÚMKL Ország Tervhivatal 36. doboz. XIX/6-a tétel 1328. alapszám 10520. ikt. 1947. Csongrád megyei város munk nélküli kubikosságának és földmunkásságának memoranduma a kormányhoz. '1 ÚMKL Magyar Földművelésügyi Minisztérium. Szociálpolitikai Főosztály 141615. ikt. 194 A FÉKOSz hevesmegyei titkárságának levele a Földművelésügyi Minisztériumnak. "Uo.
